Erasmus

Brüsszelt illetően mára egyetlen lényeges kérdés maradt: az Európai Unió jelenlegi vezetői csupán megbuktatni akarják-e a magyar kormányt, vagy már feladták ezt a törekvésüket, és Magyarországnak az unióból való kiszorítására törekednek?

Az a lehetőség, hogy a magyar lakosság által megválasztott kormánnyal akarjanak egyezségre jutni, egyre valószínűtlenebb.

„Iskolapéldája” ennek az úgynevezett Erasmus- és a Horizont-programok ügye. E két uniós támogatási forma a diákok nemzetközi tanulmányainak és a tudományos kutatók nemzetközi programokba való bekapcsolódásának segítségére jött létre. Ha valami, ez aztán távol áll a politikától, annak az egészből semmi haszna. Az unió vezetői mégis ürügyet kerestek rá, hogy a magyar egyetemeket megfosszák e lehetőségektől.

A magyar kormány az elősorolt jogi kifogásokat elfogadta, a kért jogszabályokat az Országgyűlés módosította. Az unió illetékes biztosa ekkor újabb kifogásokkal állt elő. A magyar kormány elkészítette a jogszabály-módosítások újabb tervezetét, és időben elküldte Brüsszelbe előzetes véleményezésre.

Brüsszelben viszont most az a válasz, hogy ők megmondták, mit kérnek, előzetes normakontrollal nem foglalkoznak. Ez így, nincs rá jobb szó: hazugság. Mindeddig ez volt az egyébként észszerű ügymenet: ne rángassuk összevissza a törvényhozást, egyezzünk meg előbb az elvekről, aztán a konkrét szövegről, és majd azt hagyja jóvá az Országgyűlés.

Hogy az unió vezetésében idáig fajult a helyzet, arra csupán egyetlen magyarázat lehetséges: a céljuk az, hogy ne szülessen meg a megállapodás, a magyar diákok és az egyetemi kutatók ne részesüljenek az uniós támogatásban. Brüsszel bürokratái ehhez keresnek jogi formulákat, akár hazugságok árán is.

Ma még nem tudható, hogy ezt annak reményében teszik-e, hogy a felháborodott diákok majd a magyar kormány ellen fordulnak, vagy már az egész országot szeretnék kiszekálni az európai közösségből. Akárhogy is, egyik sem fog sikerülni: marad a választott kormány, és maradunk Európa elválaszthatatlan része.