A Nemzeti Információs Központ (NIK) múlt héten oldotta fel az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt bemutatott legfrissebb jelentésének nemzetbiztonsági érdeket nem sértő részleteit a titkosítás alól.

A magyar nyilvánosságban „dollárbaloldalként” megnevezett finanszírozási ügy – ahogy arra számítani lehetett – kifejezetten szövevényes, több száz hazai és nemzetközi szereplőt érintő botránnyá vált alig négy hónap leforgása alatt.

A nemrég megismert második jelentés alapján kijelenthető, hogy messze még a kormányellenes politikai szereplőket és médiát érintő nyomozás vége.

Hirdetés

A NIK által közzétett tájékoztató két rendkívül súlyos állítást fogalmaz meg, amelyek arra utalnak, hogy a magyar nemzet szuverenitását lábbal tiporták egyesek csak azért, hogy 2022. április 3-án a hatalmat megszerezzék. Az első állítás így hangzik: „A megbízott cégek profilja alapján valószínűsíthető, hogy a külföldről származó forrásokat alapvetően a magyar választók véleményének, illetve a választások eredményének befolyásolására használhatták fel.” Önmagában ettől a fejleménytől senki sem esik hasra, a magyar politikai kultúrának régi tradíciója az, hogy a választópolgárok politikusokról alkotott véleményének része a machinációra való hajlam, így ez nem meglepetésfaktor. Nincs itt semmi látnivaló – gondolhatnánk. Az azonban már kifejezetten nóvumként hat, hogy a machináción túl a nemzetközi és a magyarországi szövetségesek pénzügyileg avatkozzanak be egy szuverén ország választásába. Korábban – akinek az egyesületét, a Mindenki Magyarországa Mozgalmat (MMM) az Action for Democracy támogatta – „csak” százmilliós nagyságrendű donációkról beszélt, de múlt hét óta azt is tudjuk, hogy ez hazugság volt. Az MMM ugyanis a jelenlegi tudásunk szerint összesen négymilliárd forintos támogatásból 1,8 milliárd forintnak megfelelő, amerikai dollárban jegyzett összeget kapott tavaly Korányi Dávidék hathatós segítsége révén.

A négymilliárd forintos támogatási összeg is jóval nagyobb, mint amit eddig tudtunk: a novemberi jelentésben még 14 tranzakciót és 3,14 milliárd forintnak megfelelő pénzmozgást talált a NIK. Most már összesen 27 utalásról tudunk Korányiék részéről, 3,174 milliárd forint értékben. A megbízotti kör is bővült: kapott pénzt a Gemius Hungary Kft., az Oraculum 2020 Kft., a DatAdat csoport és az MMM is csakúgy, mint az Edemokrácia Egyesület, a Super Future Kft. és a Laokoon Cinema Kft. A kapkodásra és a hirtelen – nem mikroadományokból összekalapozott – pénzszerzésre utaló jel az is, hogy az első tranzakció 2022. február 25-én megtörtént, 13 nappal korábban, mint ahogy az Action for Democracy szervezetet létrehozzák az USA-ban egy olyan ügyvédi iroda közbenjárásával, amely az amerikai baloldal domináns szereplőjéhez, a Demokrata Párthoz közvetlenül kapcsolódik. A metódus tehát a következő lehetett: egy kifejezetten politikai célokra (kormánybuktatás elősegítése Magyarországon) létrehozott, amerikai bejegyzésű „civil” szervezet a magyar jogszabályi környezetet kijátszó szándékkal milliárdokat utal az ellenzéki pártok közös kampányának lebonyolításában részt vevő MMM-nek, cégeknek, szervezeteknek. Az MMM mint egyesület ugyanis nem tartozik a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény hatálya alá, legalábbis első ránézésre, így az eredeti szándék is az lehetett, hogy ne közvetlenül juttassanak pénzt pártoknak, mert az egyértelműen a magyar jogszabályokba ütközik.

Mindezek alapján érthető meg igazán a jelentéstevő második állítása: „A NIK összefoglaló értékelése szerint a külföldi politikai szervezet által a magyar választások időszakában Magyarországra utalt támogatás a magyar választások befolyásolását szolgálta.” Ezen a ponton kell szót ejteni arról, hogy a titkosszolgálati adatok alapján nem csupán Amerikából, hanem Svájcból is érkeztek összegek Magyarországra: egy svájci bejegyzésű alapítvány ugyanis öt alkalommal utalt összesen 887 millió forintot az ifjabb Páva Zoltán érdekeltségébe tartozó, Ezalenyeg.hu nevű ellenzéki platformot működtető Oraculum 2020 Kft.-nek. Így adódik össze a négymilliárd forintot meghaladó támogatás.

Ugyan az érintettek folyamatosan lejárató kampányról beszélnek vagy „nem emlékeznek” erre az ügyre, az a napnál is világosabban látszik, hogy komoly pénzügyi és politikai szándék volt a támogatások mögött. Azt pedig, hogy ez az ellenzéki pártvezetőknek és közös listát állító politikusoknak ne tűnt volna fel, tündérmese. Ezt igazolja az is, hogy a politikai kampányidőszakban rendre olyan cégek álltak kapcsolatban akár az MMM-mel, akár a Bajnai-féle DatAdat cégcsoport valamelyik leányvállalatával, amelyek a kormánykritikus holdudvar szerves részét képezik évek óta. A DatAdat kapcsolatba hozható a Demokratikus Koalíció parlamenti frakciójának közösségimédia-tanácsadójával (EagleEye-Marketing Kft.), az MSZP pártalapítványa által pénzelt Kapcsolat.hu-val és két olyan céggel is, amelyek közvélemény-kutatások lebonyolításában segédkezhettek. De a szövevényes tranzakciós térképen Juhász Péter vagy a Hungaroplakát Reklám Kft. is azonosítható. A NIK értékelése egyértelmű képet mutat, a jelentés ugyanis megállapítja, hogy a „külföldről érkező pénzügyi forrásokkal kapcsolatba került cégek megbízott félként szerepelnek egyes ellenzéki pártok kampánybeszámolóiban is”. Ez még valóban csak a jéghegy csúcsa.

Joggal merült fel sokakban a kérdés már korábban is, hogy vajon mit ígérhettek a mecénásoknak cserébe mindazok, akik a támogatásokat elfogadták és kezelték. A hat egymással összefogó ellenzéki párt kampányidőszakban nyújtott teljesítményét megnézve nem nehéz kitalálni, hogy mi volt az igény, aminek a guruló dollárokért cserébe meg kellett felelni: elsődlegesen a magyar nemzeti érdek negligálása, ezért hangoztattak és hangoztatnak még most is sokan háborúpárti üzeneteket. Az is nyilvánvaló, hogy a kormánybuktatást mint elvárást rögzítették. Az érintettek történelmi bűne is ehhez kapcsolódik, ez pedig túlmutat a négymilliárd forintnyi, külföldről érkező, idegen érdekek kiszolgálását szimbolizáló anyagi juttatáson.

Az történt ugyanis, hogy egy Magyarország szomszédságában kirobbant háború kezdetén a hazai baloldali ellenzék meghatározó része nemcsak hogy politikailag, de anyagilag is függő helyzetbe került, több érdekcsoporttól is. Mindezt a veszélyek korának hajnalán, amikor a nemzeti széthúzás helyett a nemzeti érdekek egységes képviseletére, a mindenkori külföldi befolyásszerzés teljes körű elutasítására lett volna szükség. Mindenki láthatja, hogy bonyolult és nehéz körülményekkel kell szembenézni a következőkben: háború, energiaválság, európaiakat sújtó szankciók, gazdasági recesszió. Ezekben a viharos időkben valóban az Magyarország legnagyobb versenyelőnye, hogy politikai stabilitás, megingathatatlan kormányzás jellemzi, amely a magyar nemzeti érdekből vezeti le minden lépését.

A jobboldal politikai táborát összetartó habarcsot a „nekünk Magyarország az első” gondolat hívta életre, míg a baloldalét a guruló dollárok tákolták össze, talán csak ideig-óráig.

A szerző az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.

Korábban írtuk