Fejvakarás

Gondban vagyok. Vakarom a fejem, és nem tudom eldönteni, miként ítéljek meg valamit. Valaki adhatna tanácsot, mert nagy a bizonytalanság. Kénytelen leszek a haladó sajtóhoz fordulni, hisz ott az igazság, ott a tudás, a szakma, és különben is független, ami tök jó.

Szóval azt írják: „Kifütyültek egy színpadon elcsattant férficsókot. […] Az eset a veresegyházi Mézesvölgyi Szabadtéri Színpad augusztus 11-i előadásán történt. […] Az egyik néző ezt a látványt nehezményezte és jelezte füttyel.”

Később az előadás egyik szereplője, Nagy Dániel Viktor a történteket a közösségi oldalán kifakadással jutalmazta.

Azt írta: „Üzenem annak a kedves nézőnek, aki fütyüléssel zavarja meg az előadást, ha férficsókot lát a színpadon, hogy ne járjon színházba. Nem kell, tényleg, egy szint alatt nem érdemes. Nem kell a nézőtérre is behozni a politikát, a kék plakátok retorikáját és az ostobaságot. Mert ez nem véleménynyilvánítás, ez gyökérség. Köszönöm a kollégáim nevében is.”

És innentől van részemről a fejvakarás. Mert hát eddig az volt, hogy kedves publikum, és a közönségért mindent. De ezek szerint csak a gatyaletolás miatti lelkendezéshez van joga a publikumnak, utálkozni már nincs joga? Ám téved a figura. Nem az a megoldás, hogy a fütyülő ember ne járjon színházba, hanem az, hogy ilyen darabot ne lehessen előadni, legfeljebb pinceklubban, zárt körben, és persze feltüntetni a plakáton, hogy „figyelem, a darabban ocsmányság található”.

Szóval, vegyük át: ha ők bekiabálnak, és leköpdösik a polgárt, a sekrestyést, letolják a gatyát, és köpnek az erkölcsre, az lázadás, a nép hangja, alulról jövő, progresszív és forradalmi. Ha őket fütyülik ki és nekik intenek be, az maradi, gonosz, gyűlölködő, és tessék kivezetni a rendbontót, így nem lehet viselkedni, hol élünk.

De ugye azért értik, egy, azaz egy néző fütyült. Egy darab. És a függetlenobjektív cikket ír.

NATO-t behívni a színházakba! Bombázókat! Európai ügyészséget, most!