Feketézés

Épp a reggeli feketémet szürcsölgettem, amikor érdekes hírre bukkant a tekintetem.

„DNS-vizsgálatot végeztetnének Beethoven maradványain, mert azt gondolják, fekete volt.”

– Mi van? – hökkentem meg. S már épp önteni akartam a kávéba egy kis tejet, hogy kifehérítsem, amikor félúton megállt a kezem. Még a végén bajom lesz belőle.

„Exhumáltatná és DNS-vizsgálatot végeztetne Beethoven maradványain egy német énekes, mivel meggyőződése, hogy a klasszikus zene egyik legnagyobb alakja fekete volt. […] Roberto Blanco német popénekes egy YouTube-videóban kérte arra Bécs polgármesterét, hogy exhumálják Beethoven maradványait, és vizsgálják meg a DNS-ét, mert szerinte a klasszikus zene egyik legnagyobb alakja fekete volt. Az énekes a videóban úgy fogalmazott: »Kíváncsi vagyok, hogy Beethoven önre (a fehér polgármesterre) vagy rám hasonlít-e«.”

Hát igen. Egyre jobban haladunk. Valamikor azon erőlködtek az emberek, hogy kimutassák, valamelyik ősük arisztokrata volt vagy hadvezér. Az uralkodók római felmenőket igyekeztek igazolni, mint Mátyás esetében Bonfini, de aki igazán adott magára, az Jupitertől vagy Thortól eredeztette magát. Sose hitte volna senki, hogy eljő a kor, amikor afrikai felmenőktől lesz valaki különb.

Vagy akkor jól van, legyen afrikai felmenő, eredeztessék onnan a családfát, és mutogassák diadalittasan a látogatóknak a falon, hogy íme, az ősök őse. De ha már fekete, akkor legyen fekete hadvezér, fekete törzsfőnök, fekete híres vadász. Vagy csak elég annyi, hogy fekete? És attól már jobb lesz? Hát nem arról volt szó, hogy a szín nem számít? Hát nem azt hirdetik „haladóék”, hogy a bőrszínnek nincs jelentősége? Hogy aki eszerint osztályozza és ítéli meg embertársait, az csúnya, gonosz és rossz ember, ráadásul rasszista? Mindegy, hogy fekete vagy fehér – énekelte Jacko. Aztán rommá fehérítette magát sorozatos műtétekkel. Akkor tehát mégse mindegy?

Fene se érti ezt a világot. Én biztos nem.