Füstbe ment terv
A belga miniszterelnök a napokban bejelentette, hogy nem hajlandó hozzájárulni a belga pénzintézetekben tartott, 140 milliárd eurónyi orosz államvagyon Ukrajna javára történő kisajátításához. A bejelentés körüli sajtópolémia alapján derült ki, hogy Ukrajna uniós pénzügyi támogatása mögött megdöbbentő számítás rejtőzik. Ursula von der Leyen a belgiumi orosz pénzek elvételét azzal indokolta, hogy valójában jóvátételi előlegről van szó. A háború befejezése után, úgymond, Oroszországot úgyis jóvátétel fizetésére kötelezik, a belgiumi pénzt abba számolnák bele.
Innen válik érthetővé az európai unió jelenlegi vezetőinek gondolatmenete. Az minden épeszű ember számára nyilvánvaló, hogy Ukrajna az eddig fölvett több száz milliárd eurós hitelt soha az életben nem fogja tudni visszafizetni, a saját újjáépítéséhez is külföldi támogatásra szorul majd – ha végre eljutnunk odáig. De mi van akkor, ha Oroszországot sikerül legyőznie, és a legyőzöttet jóvátétel fizetésére lehet kötelezni? Máris megvan az eddigi hitelek fedezete, minden cent megtérülhet, akár olaj és gáz formájában is.
A hátborzongató valóság az, hogy az erkölcsi máz alatt jéghideg pénzügyi érdek van a mögött, hogy az unió vezetői továbbra is az ukrajnai háború folytatására, Oroszország legyőzésére teszik a tétjeiket. Az amerikai béketerv mindössze százmilliós orosz újjáépítési hozzájárulásról szól, ebből pedig a hitelek visszafizetésére egy cent sem jutna, fegyvert pedig Amerika adna el Ukrajnának, nem például a franciák, akik pedig a még meg sem lévő belga pénzből húszmilliárdért már vadászrepülőket vásároltattak volna Zelenszkijjel.
Az unió vezetői most újabb hitelekkel próbálják életben tartani az Oroszország legyőzésébe, a jóvátétel fizetésébe vetett reményeiket, csakhogy arra már egyre több uniós ország nemet mond. Brüsszelben most megpróbálják a magyar vétóra fogni a kudarcot, valójában azonban legalább hét tagország utasítja el az újabb eladósodást. A pénz tehát elfogyott, nem marad más, mint a béke.
