Hirdetés

Ferenc pápa a napokban végre felrezzent sztenderd szunyókálásából és félénken megpendítette, hogy a Gázában egy éve zajló genocídium talán mégiscsak az, aminek látszik, pedig valami halvány sejtelme lehetett róla, hiszen korábban ugyancsak ő a vatikáni rezidenciája ablakából már közhírré tette: „Továbbra is nagyon súlyos és fájdalmas híreket kapok Gázából. Fegyvertelen civileket bombáznak le és lőnek agyon, és ez még a Szent Család parókián belül is megtörtént, ahol nincsenek terroristák, csak családok, gyerekek, betegek és rokkantak, apácák. Egy anyát, Nahida Kalil Antont és a lányát, Szamar Kamal Antont megöltek, másokat pedig megsebesítettek (IDF-) lövészek, Teréz Anya Nővéreinek zárdáját megrongálták… Egyesek szerint ez terrorizmus, ez háború. Igen, ez háború, ez terrorizmus.”

Bergoglio most a fogas kérdés eldöntését szakértőkre bízná. Egyikük, talán a legtekintélyesebb mind közül, John Mearsheimer amerikai politológus pápai felkérés nélkül is adott némi támpontot hozzá, amikor arról kérdezték, hogy kire fog szavazni az amerikai elnökválasztáson: „A gázai genocídium miatt nem fogok a demokratákra szavazni. Úgy vélem, hogy a Biden-kormány cinkos a genocídiumban, és a genocídium vörös vonal számomra.”

Európai keresztény-konzervatív és szélsőjobboldali körök részben azért tanúsítanak totális érdektelenséget a gázaiak szenvedései iránt, mert hajlamosak egy kalap alá venni őket az Európát megszálló muszlimokkal (nem mintha megszállókként az afrikai keresztények fikarcnyival is különbek lennének náluk). Érdemes tágabb kontextusban szemlélni a kérdést. Egyrészt a gázaiak nem mind muszlimok, és Izrael ugyanúgy bánik a palesztin keresztényekkel, mint a muszlimokkal, ugyanúgy gyilkolja őket, amint azt fentebb a pápa is említette, és ugyanúgy lerombolja a templomaikat – néhányat a legrégebbi templomok közül a Földön, legutóbb például Péter apostol mauzóleumát Libanonban –, mint ahogyan mecsetek százait rombolta le. Másrészt a palesztinok többnyire levantei arabok (mellesleg pedig a mizrahi és a szefárd zsidók legközelebbi vérrokonai), és távolról sem akarják megszállni Európát, éppen ellenkezőleg: évtizedek óta a legsúlyosabb atrocitásokat szenvedik el, pontosan azért, mert nem akarják elhagyni a szülőföldjüket. Nem akarnak Európába, de még Egyiptomba sem menni, mert ragaszkodnak őshazájukhoz, sőt az egész nemzettudatuk erre a vér-föld kapcsolatra épül.

Utolsó tiltakozásuk a határon 2018–2019-ben volt, amikor ezrek tüntettek közülük békésen a Gázát körülvevő falnál, amelyet a visszatérés menetének neveztek. Ezek a tiltakozások 18 hónapig tartottak, de a világ szemet hunyt afelett, hogy Izrael nemcsak teljesen figyelmen kívül hagyta a kéréseiket, hanem módszeres terrornak vetette alá őket, 223 palesztint – köztük 46 gyermeket – megölve és több mint 9 ezret megsebesítve. Az izraeli hadsereg orvlövészei egymással versengve lőttek térden és nyomorítottak meg egy életre tüntetőket. Egyikük azzal dicsekedett, hogy egyetlen nap alatt megdöntötte a térdlövések rekordját, 42 találatot szerezve. Ezek az erőszakmentes tiltakozások kudarcot vallottak, és nem eredményezték az izraeli blokád feloldását.

Korábban írtuk

Izrael egy éve tartó példátlan szőnyegbombázása és tömegterrorja valósággal sokkolta a világ nagy részét, még az ószövetségi bosszúállás mazochista tanulmányozóit is megdöbbentve barbárságának mértékével és kiterjedésével. Az egyik legtekintélyesebb emberijog-védő szervezetnek számító Human Rights Watch szerint Gázában „etnikai tisztogatás zajlik”, amely „emberiség elleni bűncselekmény” (2024. 11. 14.). Az Amnesty International főtitkára, Agnés Callamard úgy véli, hogy „a genocídium kockázata” áll fenn Gázában (2024. 08. 13.), és „az izraeli hadsereg ellen vizsgálatot kell indítani a Gázában elkövetett féktelen pusztítás háborús bűntette miatt” (2024. 09. 05.). A Save the children brit gyermekmentő civil szervezet szerint a gázai háború első fél évében az izraeli hadsereg minden ötvenedik gázai gyereket megölt vagy megsebesített (2024. 04. 04.). „Ez az elképzelhetetlen helyzet túlnyomórészt annak köszönhető, hogy (az izraeli hadsereg) ismételten elmulasztotta betartani a háborús szabályokat” – mondta Volker Turk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa (2024. 08. 15.). „Az etnikai tisztogatás szavakat egyre gyakrabban használják annak leírására, ami Észak-Gázában történik” – írja Josep Borrell, az európai diplomácia vezetője (2024. 11. 11.).

Netanjahu deklarált katonai célja a Hamász elpusztítása, de nyilvánvaló stratégiai célja Gáza lerombolása, élhetetlenné tétele és végül a palesztinok elüldözése Európába, hogy a Gázai övezetet zsidókkal népesítsék be. Becalel Szmotrics pénzügyminiszter szerint Izraelnek meg kellene „hódítania” a Gázai övezetet, és „önkéntes kivándorlással” etnikailag megtisztítani palesztin lakosságától. „Olyan helyzetet teremthetünk, hogy két éven belül Gáza népessége a felére csökken” – mondta a vallási fanatikus Szmotrics. Szerinte Trump győzelmével egyedülálló alkalom kínálkozik erre. A gázai palesztinok kivándorlása abban az értelemben lenne önkéntes, hogy a maradás egyenlő lenne számukra a halállal bombázások, orvlövészek, éhség és betegségek által, hiszen korábban Szmotrics már azt is elárulta, hogy szerinte „igazságos és erkölcsös lenne halálra éheztetni kétmillió gázait, de a világ nem fogja hagyni, hogy megtegyük” (2024. 08. 05.).

Gáza minden bizonnyal a legalaposabban dokumentált népirtás az emberi történelemben, de az izraeli vezetőknek és külföldi cinkosaiknak az az álláspontjuk, hogy Gázát népirtásnak nevezni egyenlő az antiszemitizmussal. Ezért ilyen óvatos ebben a kérdésben még maga a római pápa is.