A kilencvenéves Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas szociológus soha nem rejtette véka alá baloldali kötődését és fenntartásait mindazzal szemben, ami a keresztény-konzervatív emberek számára fontos. Most a Népszavában mondta el kifogásait, melyeket így összegzett:

„Az unió különböző fórumai elég erőteljesen bírálják az Orbán-kormány joggyengítő rendszerét. Hogy ezek a bírálatok arra késztetik-e a magyar miniszterelnököt, hogy megpróbáljon gesztusokat tenni, és megmutatni, hogy az unióhoz tartozunk, vagy inkább arra ösztönzi, hogy Kelet felé vigye el az országot, nagy kérdés. A Fudan Egyetemmel, úgy tűnik, kijelölte az utat.

Hirdetés

Ennél nagyobb bűnt a magyar felsőoktatással, a magyar polgárokkal és Európával szemben már nem nagyon lehet elkövetni. Mert ez azt jelenti, hogy Kína itt kapja meg azt a támaszpontot, amely biztosítja számára Nyugat felé a közeli kémkedést, ideológiája terjesztését, a hírszerzést. Hogy juthat bármelyik kormány eszébe, hogy egy többmilliárdos országnak kiszolgáltatja az országot? Az, hogy önként kínai gyarmattá változunk, elég sajátos fejlemény.”

A cikk címe sokatmondó: „Gyűlölet­alapú társadalom épült.” Erről ugyan nem sok szó esett a cikkben, de aki figyelmesen végigolvasta, megállapíthatta, hogy a baloldali szociológus gyűlölete korához képest szemernyit sem csökkent. Gyűlöl mindent, ami nemzeti, és ami eltér a Soros által vezérelt internacionalizmustól.

Nem érdemes Ferge Zsuzsával vitatkozni. A szavaiból áradó demagógiára elég egy könnyed játék, egy politikai kategória cseréjével megfordítani a fenti idézet értelmét:

„A Közép-Európa Egyetemmel, úgy tűnik, kijelölte az utat. Ennél nagyobb bűnt a magyar felsőoktatással, a magyar polgárokkal és Európával szemben már nem nagyon lehet elkövetni. Mert ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok itt kapja meg azt a támaszpontot, amely biztosítja számára Kelet felé a közeli kémkedést, ideológiája terjesztését, a hírszerzést. Hogy juthat bármelyik kormány eszébe, hogy egy többmilliárdos országnak kiszolgáltatja az országot? Az, hogy önként amerikai gyarmattá változunk, elég sajátos fejlemény.”

Ezt Ferge Zsuzsa egészen biztosan el is mondta volna – 1990 előtt. Csakhogy az­óta egyféle mérce van. Ha jó a CEU, akkor a Fudan is jó.

Mondott mást is. Itt még jobban kilóg a lóláb: „A kapitalizmus lényege mindig az volt, hogy a tulajdon stabil, mert arra épül a biztos piac. Most meg azt látjuk, hogy államosítanak, majd e tulajdon jó része a csókosok kezébe kerül. Amit nem államosítanak, ott csökken az intézmény autonómiája, és ez összekapcsolódik a tudás gyűlöletével.”

A tudás gyűlöletével? Vajon mire gondolhatott? Nézzük: „A Történettudományi Intézet tudományosan semleges volt, most mellé kerül »a hányattatott sorsú magyarság nemzeti önérzetének és önbecsülésének helyreállítására szerveződő« Magyarságkutató Intézet.”

Ejha! Valakik a magyarság nemzeti önérzetének és önbecsülésének helyreállítására szervezkednek. De hiszen az tabu! Ezért akadt ki Ferge Zsuzsa. Ezért beszél a tudás gyűlöletéről.

Mert ez egy freudi elszólás volt. Valójában Ferge Zsuzsa gyűlöli azt a tudást, ami a trianoni tragédia után 101 évvel a nemzeti összetartozást segíti elő. Amelyhez az öntudat, az önismeret, az önérzet és az önbecsülés helyreállításán át vezet az út. Mi azonban ne kövessük őt, ne gyűlöljük viszont Ferge Zsuzsát. Csak felejtsük el. Az ő ideje – Istennek legyen hála – már letelt.

Korábban írtuk