Léteznek történelmi események, amelyek egy ország vagy egy földrész sorsát egy meghatározott pályára állítják. Ez volt Európa számára az 1456. július 22-i nándorfehérvári győzelem, amely megállította az oszmán török világhatalmat Európa déli szélénél. A déli harangszó naponta emlékeztet az összefogásra és a győzelemre. Az egész földrész létét, jövőjét befolyásoló esemény magyar örökség, Hunyadi János zsenialitása és Kapisztrán János a magyarrá fogadott ferences testvér hite legyőzhetetlen volt.

Az egyesült magyar hadak Hunyadi János vezetésével mintegy 12 ezer főt számláltak, a Kapisztrán János ferences szerzetes és hadvezér által toborzott keresztes sereg 25 ezer önkéntesből áll. Velük szemben II. Mohamed legalább 70 ezres jól felszerelt, erős tüzérséggel rendelkező serege állt. Emberileg lehetetlennek látszott a törökök megállítása, ám az emberi akarat és a hit a lehetetlent is megtette: 1456. július 22-én a már vesztésre álló csata megfordult, és Hunyadi János vitézsége, valamint Kapisztrán János vakmerősége és hite győzelemre vezette a magyar sereget. A törökök ezt követően hatvanöt évig nem támadtak Európára. A magyar seregek nándorfehérvári diadala minden idők legnagyobb magyar katonai győzelme volt.

Ki volt a két nándorfehérvári hős? Hunyadi János pályáját Zsigmond király udvarában kezdte lovagként. Születési évének pontos dátuma sem ismert, talán 1407 táján látta meg a napvilágot Magyarországra költözött havasalföldi bojárcsalád sarjaként. Szülőhelye sem ismert, egyesek szerint a hunyadvármegyei Hollós nevű várban, mások szerint Hunyadon vagy Hátszegen született. Tehetségével hamar magára vonta Zsigmond király figyelmét, így pályája fölfelé ívelt. Hamarosan szörényi bán és erdélyi vajda lett, majd Magyarország Nándorfehérvár kapitánya. Jagelló Ulászló király nagy birtokkal ajándékozta meg hűségéért V. Lászlóval szemben, így hamarosan az ország legnagyobb földbirtokosa lett. Őseredeti tehetség, született hadvezér, minden nemesi származás nélkül. Egy évtizedig Magyarország első embere, mint kormányzó, mint országos főkapitány és a királyi jövedelmek kezelője. Még javában tartottak a nándorfehérvári ünnepségek Európa-szerte, amikor Hunyadi János a zimonyi táborban kitört pestisjárványban megbetegedett, és 1456. augusztus 11-én elhunyt. Halálakor mellette volt harcostársa, Kapisztrán János, akinek karjaiban lehelte ki lelkét. Kívánsága szerint Gyulafehérváron temették el. Teteme sajnos elveszett a vallásháborúk alatt, ugyanis a temetkezőhely szarkofágjait többször feldúlták és kirabolták. Rácz György hajdúi 1601-ben végeztek nagy pusztítást a koporsók között, így csak az üres szarkofág fedlapja maradt meg, amelyet 1956-ban azonosítottak, mint a XV. századi Hunyadi János-szarkofág eredeti darabját. Gyulafehérváron ma is megtekinthető.

Napjainkig folyik a vita arról, hogy a nándorfehérvári győzelem Kapisztrán János nélkül megszülethetett volna-e, hiszen Hunyadi János 1456 júliusában még egyáltalán nem bízott a győzelem lehetőségében. Kapisztrán János közismerten kiváló szónok, „Isten seregének kapitánya” senkire sem hallgatva állt a kereszt mögé felsorakozott önkéntesek elé. Fegyvert nem viselt, kezében egy bot volt, rávésve Jézus neve. Ki volt ez a megszállott szerzetes, aki akkor már 70. életévét taposta? 1386. június 24-én, Keresztelő Szent János napján született az Aquila közelében fekvő Capistrano (ma Capestrano) nevű kis településen. A feltűnően tehetséges Giovanni da Capestranót a híres Perugiai Egyetem jogi karára küldték tanulni. Diplomája után hamarosan a legfelsőbb bíróság elnöke lett, sőt rövid ideig Perugia kormányzója is. És még nem volt harmincéves.

Ezután történt életében egy változás, ami után elhatározta: Krisztus seregét fogja szolgálni. Látomásában megjelent Szent Ferenc, és saját bevallása szerint haja tonzúraszerűen kihullott. Belépett a ferences rendbe, vándorprédikátorként negyven évig járta Európát, mindennap prédikált. III. Callixtus pápa megbízásából meghirdette a török elleni háborút hazánkban, de a hívó szót igazán csak Hunyadi János, Carvajal pápai követ és Kapisztrán János értette. Megfordul a budai Vár templomában is, ahol 1456 februárjában átveszi azt a keresztet, amit a pápa küldött neki a keresztes háború meghirdetéséhez.

A csatában megfáradt Kapisztrán is beteg lett, lázas vesebaja kiújul, szüntelen köhögés gyötörte. Újlaki Miklós macsói bán, erdélyi vajda az újlaki ferences kolostorba hívta pihenni (ma: Ilok). Októberben a haldokló hőst meglátogatta V. László magyar király. A betegség legyűrte, és 1456. október 23-án a kolostorban meghal. A kolostor templomában ravatalozták föl, hat napig nem temették el, mert özönlöttek a tetemhez a gyógyulni vágyó betegek. Végül Carvajal pápai legátus parancsára október 29-én a kolostor kertjében eltemették. Sírjánál számos gyógyulás történt, 1690-ben avatták szentté.