Hadi helyzet

Géza, Emőke és Márk már egy álló órája anyázza egymást Ukrajna miatt.

Géza egy konyhában ül a hokedlin, előtte laptop, az egér kissé már koszos, nehezen gördül, szemben a falióra néha hangos kattanással ugrik odébb, de annyira sajnos nem hangosan, hogy elnyomja a hátsó szobából érkező zajokat, elsősorban a feleségéét, akinek Géza egy ideje a puszta létét sem bírja elviselni. Emőke a munkahelyén ül, épp végezne mára, de előbb még egy kicsit dacosan meg akarja mutatni valakinek, sajnos nem Móninak, a főnökének, pedig épp ideje volna, Márk pedig a hálószobában fekszik az ágyon.

A frontok területén patthelyzet alakult ki. Állóháború van.

Géza öt lájkot kapott az egyik kommentjére, Emőke csak hármat, de egy darab röhögős fejet sem, nem úgy, mint Géza, aki az egyik belinkelt videójára kettőt is. Márk csak háromszor egy reakciót gyűjtött be, de mind a három szívecske; az más kérdés, hogy azokat saját maga adta saját magának az egyik álprofilja segítségével, amit kifejezetten az ilyen alkalmakra gondolva hozott létre.

Emőke szerint „nincs lelke” annak, aki a romok közt pityergő ártatlan csöppségeket nem sajnálja, és még az unokája is kínok között haljon meg annak, aki a gonosz hatalmát támogatja. Géza röhög rajta, és belinkel pár videót a kamubombázásokról, majd Márk – aki független, kinyitotta a szemét és már felébredt – felhívja a figyelmet arra, hogy a háttérhatalom áll mind a két oldalon, el kéne hagyni végre a várost és visszatérni őseink szokásaihoz, nem inni kólát, nem menni orvoshoz, hanem paszulyt reggelizni puliszkával.

Öt óra. Lejárt a munkaidő. Emőke kikapcsolja a gépet, majd felszáll a buszra, mert dolga van, Géza kibont egy sört, Márk pedig posztol egy mémet a Független hírek és le a gyógyszerlobbival csoportban.

Hogy ez a hadi helyzeten mennyit változtat, bír-e befolyással Putyin hadjáratára, és Emőkét a lánya végre felhívja-e telefonon öt év után, az még eldöntendő.