Hirdetés

A betegségek elsősorban azokat a szervezeteket döntik le, amelyek legyengült állapotban találkoznak a leselkedő veszéllyel. A vitaminhiányos, többféle betegségben szenvedő, tartalékok nélküli szervezet mindig sokkal kitettebb a vírusoknak, kórokozóknak.

A téli, sötét hónapokat követő szokásos februári influenzajárvány emberre gyakorolt hatása is alapvetően a test fizikai állapotától, tartalékaitól, immunrendszerének erejétől függ. Az influenzát egy erős szervezet 1-2 nap alatt képes legyőzni, vannak, akik viszont hetekig küzdenek a betegséggel. A legyengült szervezeteket pedig sokszor legyőzi a vírus, ahogyan ezt látni a tél végi halálozási statisztikákban is.

De a szervezet ereje, tartalékai, az immunrendszer állapota nemcsak az emberek, hanem az államok esetében is kulcsfontosságú. S ez különösen igaz nagy válságok, külső behatások vagy éppen nagy járványok esetében. Axiómának tűnik, mégis fontos a mostani helyzetben hangsúlyoznunk: az erős állam sokkal hatékonyabban veszi fel a küzdelmet a világméretű válságokkal, járványokkal is, mint egy legyengült, saját bajaival küszködő ország. 

És bár természetesen az európai folyamatoktól és járványügyi helyzettől a globális gazdasági rendszerben egy ország sem mentesítheti magát, a vírus leküzdésének hatékonysága, annak számos lehetséges mellékhatása és elhúzódó szövődményei, a felépülés várható ideje miatt egyáltalán nem mindegy, hogy ez a mostani járvány milyen állapotban találta meg az egyes országokat. A megszokott életünket alaposan átalakító, sok bizonytalansággal, rögtönzéssel járó és a jövővel kapcsolatos aggodalmakkal teli napokban fontos tudatosítani magunkban: mi, magyarok az európai országok közül jelentős tartalékokkal és az egyik legedzettebb immunrendszerrel szállunk szembe a mostani válsággal is. 

1. A magyar kormány nemcsak Európa legrégebben kormányzó testülete, hanem Európa legsikeresebb válságmenedzseri képességeinek van birtokában. Hívhatnánk egy elit válságkommandónak is. Ez a kormány már nemcsak hogy szagolt puskaport, alapvetően golyózáporban töltötte az elmúlt tíz év nagy részét. Küzdött a világ leghatalmasabb ellenfeleivel, a nagy nyugati bankokkal, az IMF-fel, az Európai Bizottsággal. 

2010-ben Magyarország az egyik legsúlyosabb gazdasági-pénzügyi helyzetben lévő ország volt az EU-ban. Az Orbán-kormány hosszú évek szívós munkájával, árral szemben, strukturális problémák sokasága mellett rángatta ki az országot a gazdasági válságból. Olyan döntések és lépések sorozatával, amely előtt Európa és a számos akkori kritikus ma már megemeli a kalapját. De a kormány bátor és kreatív lépések egész sorával rendezte a magyar családok százezreit fojtogató devizahitel-válságot is. Azóta sokan követték ezeket az intézkedéseket. És a kormány szinte egyedül, teljes európai balliberális össztűz mellett szállt szembe a migrációs nyomással is. Erővel és határozottsággal. A több száz kilométer hosszú kerítés néhány hét alatti felépítésével az állam megmutatta izmait. Van okunk tehát a bizakodásra. 

De vajon milyen jövőre számíthatnak azon országok, amelyek vezetése politikai válságokban és kényszerkoalíciókban született, híján van a társadalmi támogatásnak, és sokszor pár hónapos kormányzati tapasztalattal a háta mögött kell szembenéznie a járványügyi és közelgő súlyos gazdasági nehézségekkel…? A testtartás, az önbizalom, a sokéves kormányzati know-how ebben a helyzetben talán az egyik legnagyobb érték. 

2. Ugyanakkor Magyarországon nemcsak az irányítóközpont, az agy van kiváló állapotban, hanem a test, az ország is. Hazánkat először is nem sújtják olyan problémák, belső bajok, betegségek, mint sok más nyugati vagy régiós országot. 

A mostani járvány esetében is nagy kincs, hogy Magyarországon politikai stabilitás uralkodik, a kormányban bízik az emberek többsége, és két évig nem lesznek választások sem. Így a válságmenedzsment során nem kell olyan politikai szempontokat mérlegelni, hogy az a közelgő választásokon milyen hatással lesz az egyes népszerűségi mutatókra. Sok országra ez nem mondható el. Németországban a legnagyobb kérdés Merkel utódlása és a nagy pártok jövője körül forog, vagy legalábbis forogna. Olaszországban a helyzet most is törékeny, Spanyolországot évek óta kormányválságok sújtják, Romániában pedig lassan havonta adják a kilincset egymásnak a miniszterelnökök. És bizony ilyen esetben ádáz politikai csatározások zajlanak a tomboló járvánnyal párhuzamosan, nem éppen segítve a hatékony válságkezelést. Magyarországon tehát az agyat nem kell hogy megzavarják a hazai ellenzék színvonalát ismételten demonstráló felelőtlen megnyilatkozások a balliberális oldalról. A fókusz a válság elhárításán összpontosulhat.

3. Magyarországon nemcsak a politikai feltételek adnak bizakodásra okot, de az elmúlt tíz évben a gazdaság is talpra állt, és – egészen mostanáig – felívelő pályán volt. Az ország az elmúlt két évben tíz százalékkal növelte gazdasági erejét, miközben csökkentette adósságát és külső kitettségét. Az elmúlt tíz évben példa nélküli ütemben nőttek az állami bevételek, a lakossági megtakarítások pedig szintén rekordszinten állnak. 2020-nak Magyarország az európai uniós országok rangsorában az egyik legmagasabb gazdasági növekedéssel és rekordalacsony munkanélküliséggel vágott neki. 

Azt is fontos tudatosítanunk, hogy a válság az elmúlt harminc év legjobb állapotában találja a magyar gazdaságot: az állami és lakossági pénzügyek állapota, a foglalkoztatás mértéke jó, a növekedési tartalékok magasak, az állami alrendszerek működése stabil. Hazánk állapota összehasonlíthatatlanul jobb, mint azon országoké, amelyek magas eladósodottságtól (Olaszország, Görögország, Franciaország); versenyképességi nehézségektől (Franciaország, Olaszország újfent); strukturális költségvetési problémáktól (Franciaország, Románia); magas munkanélküliségtől (Görögország, Spanyolország, Portugália, Horvátország és újfent Olaszország) vagy éppen növekedési nehézségektől (az egész eurózóna, de például „bezzeg Szlovákia” vagy különösen Olaszország) szenvednek. A listát még lehetne folytatni. Hazánk a rátörő betegségből és nehézségekből ezért sokkal gyorsabban fel fog épülni, mint sok más uniós ország. És a régiós és európai versenyben a relatív pozíció sem mellékes. A test erős és egészséges, és vannak tartalékaink. És hogy ilyen jó helyzetből indulhatunk, az az agy és a test elmúlt évek közös és szívós munkájának eredménye, amely válságok esetén is termőre fordul.

4. Szintén ne feledkezzünk meg a végrehajtói hatalom állapotáról, a végtagokról. Magyarország méretéből és közigazgatási hagyományaiból kifolyólag egy központosított és fejlett közigazgatási és hatósági gyakorlattal rendelkező állam. Világosak a hierarchikus viszonyok, a döntési kompetenciák, az irányítási rend. A közigazgatás jól szervezett, tesztelt és hatékony, és ez igaz minden, a járvány kezelésében részt vevő szervezetre, az egészségügyi ellátórendszerre, a járványügyi hatóságokra, a honvédelemre és rendőrségre, a kormányszervekre, önkormányzatokra is. A végtagok hatékonyan és gyakorlottan látják el a központ által szabott feladatokat. Sok decentralizáltan működő nyugati ország esetében (Németország, Belgium, Olaszország) a párhuzamosságok, a hatásköri viták, a nem világos döntési jogkörök nagymértékben akadályozzák a gyors és határozott hatósági fellépést és a sikeres védekezést. Nem beszélve arról, hogy a sokszor látott államigazgatási szervezetlenség milyen hatást gyakorol az állampolgárok hatóságokba vetett bizalmára, ami ezekben az időkben szintén kulcsfontosságú.

5. Azt is fontos kiemelni, hogy bár a valóban sok nehézséggel küzdő egészségügyi ellátórendszernek szinte biztosan a teljesítőképességén felül kell majd helytállnia, ennek helyzete az elmúlt években szintén jelentősen javult. Az ágazatra fordított kiadások radikálisan emelkedtek, a béremeléseknek köszönhetően számos területen megállt az egészségügyi szakemberek elvándorlása, jelentős kórházfelújításokra és eszközbeszerzésekre került sor. A divatos lélegeztetőgép-vita kapcsán egy beszédes számadat: míg az egészségügyre nagyságrendekkel többet költő Nagy-Britanniában közel 70 millió emberre ötezer, addig Magyarországon a tízmillió állampolgárra mintegy kétezer készülék jut. Lehet számolni, kedvenc Gyurcsány úr, „melyik a legmagasabb prímszám” ez esetben.

6. És természetesen az egyik legfontosabb összetevője a sikeres válságkezelésnek az ember, a sejt és annak állapota. Ahogyan a magyar ember az elmúlt száz évben minden válságot sikerrel vett, úgy ezt a válságot is erre az önbizalomra támaszkodva kell leküzdenie. A magyar orvosok, ápolók, egészségügyi személyzet a világ legjobbjai között találhatók. Kormánytisztviselőink, hatósági szakembereink, rendőrségünk, honvédelmi állományunk az elmúlt években számtalanszor állt helyt nehéz helyzetekben, bizonyították rátermettségüket, bátorságukat. Erre a tudásra, hozzáállásra és lelkiismeretességre lesz szükség a következő napokban is. Mindannyian rászolgáltak bizalmunkra, és ezért minden módon, értelmiségi okoskodás nélkül támogatnunk kell erőfeszítéseiket, iránymutatásaikat. A sejtek gondos és lelkiismeretes munkája nélkül a test nem szállhat sikeresen szembe a kórokozókkal.

A hétköznapjaink átalakítása, valamint saját és családunk egészségére való fokozott figyelem mellett tehát fontos tudatosítanunk magunkban azt is: Magyarországnak az európai országokhoz képest az egyik legjobb képességei és adottságai vannak a mostani válság sikeres leküzdésére. Ne essünk tehát pánikba. Az agyunk tapasztalt és éles, a test erős és felkészült, a végtagok izomzata fejlett és edzett, a sejtek pedig tudják és teszik a dolgukat. Az egész szervezet egységesen és hatékonyan küzd a külső fenyegetéssel újfent. Tegyük hát mi is mindannyian a dolgunkat e nagy rendszerben, határozottan, higgadtan, felelősséggel. És nem utolsósorban, bízzunk egymásban és önmagunkban.

A szerző az Alapjogokért Központ nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettese.