Nem tudom, a héten bemutattak-e valami filmet, mely harcol az egyenlőségért, ami rendszerint azzal jár, hogy megnézik, hány szereplő van, és elosztják annyival, ahány identitást végigszámolnak kis plajbászukkal a papíron. Azt mondják: van tíz szereplő, tehát kell bele két nő, két fekete, két transz, két meleg, két drogos.

Ja, nem, csak egy, mert akkor fehér férfi egyáltalán nem fér már bele, és azért egy, az mindenképp kell, ha másért nem, hát azért, hogy szőke legyen, és ő legyen, akitől félni kell, mert gyűlölködik és megkülönböztet. Az apukája meg gyarmati tiszt volt, vagy raktáros a Wehr­macht valamelyik csapattesténél.

Hirdetés

Szóval, nem tudom, indult-e kezdeményezés egyenlőségügyben, fene se követi, ez olyan időpocsékolás lenne, mint ’53-ban nyomon követni, elért-e valaki valahol a munkaversenyben 120 százalékot. Ahogy vidékiesen mondják: tuti.

Tehát nem követtem, ellenben a szemem elé került egy hír: „Kirándulni és hegyet mászni kirekesztő és rasszista a világmárka szerint.” Olvassunk csak bele!

„Az egyik népszerű amerikai túraruházati márka Németországban egy sajátos kampánnyal állt elő, amelynek keretében a következő üzenettel fordult a nagyközönség felé: »A túrázás a fehérek, a férfiak, a polgári réteg által uralt területnek tűnik, amely sokak számára se nem hozzáférhető, se nem csalogató. Ennek változnia kell, mert a természet senkinek nem a tulajdona.«”

Én meg arra gondolok, hogy megette a fene az összes kampányt és propagandafilmet, mert mutogathatnak a vásznon néger leszbikus Supermantól migráns Lancelotig bármit, ha maguk az ideológusok ássák meg az egyenlőség sírját.

Mi volt eddig fehér privilégium? A komolyzene, a művészet, a szép otthon, a közbiztonság, a törvények betartása – és ezek szerint most a kirándulás is. Ők maguk jelentik ki, hogy ami minőség, az fehér. Szegény meleg Superman! Válthatja a világot napestig. Falra hányt borsó. Amúgy meg ott a túrabakancs! Ki tiltja, hogy bárki is felhúzza?

Korábban írtuk