Hirdetés

A Jobbra át nevű oldal idézi Surányi Antal, Abházi József és Farkas Attila nyóckeri cigánypotentáltak belső kutakodásának, vizsgálatának tanulságait, többek között, ami Bódis Kriszta az ózdi Hétes cigánytelephez kapcsolódó és mindmáig tisztázatlan anyagi ügyeit illeti. Nevesített urak ugyanis állítják, hogy a telep jobbítására (innen-onnan) elnyert 2 milliárd forint sorsa a mai napig tisztázatlan és ez komoly bizalmi válságot okozott. „A megvalósult eredmények nincsenek arányban a felhasznált forrás összegével, ami miatt Bódisnak köszönhetően kollektív módon támadják a roma társadalmat” – írják. (Bódis Kriszta támogatóival, alapítványa szövevényes pénzügyeivel részletesen foglalkozott a Tényellenőr oldal – a szerk.)

(A Jobbra át Facebook-oldal által idézett bejegyzés a Roma Tagozat Civil Szervezet Facebook-oldalon jelent meg, és „Balogh Artúr politológus, a Tisza szakértője” jegyzi – a szerk.)

Újabb vályogtégla az ezüstszürke frizurás harcos vállára tett választási jutazsákban még az is, hogy ő is csak egy ejtőernyős, nem ismeri a kerületet, a helyi viszonyokat, meg összefonódásokat. A nyócker pedig frontzóna a Tisza térképén, hiszen ott indul a fideszes Ferencz Orsolya és a független Csárdi Antal.

Mégis

kipottyant Bódis a helyi roma klán bizalmából, akár csalódott varjú csőréből a penészes dió.

Guruljon tovább magának, vissza Péter ölébe.

Erőst esélyes az, hogy Józsefvárosban, akár szerte az országban, már most könyörtelen politikai zsarolás vette kezdetét a háttérben, ugyanis

a hazai cigányság tiszás szimpatizánsainak leesett a tantusz: a jellemtöpörtyű Magyar Péter megvezette őket.

Azt ígérte nekik, manna fog esni az égből, amit ráadásul a legmagasabb felhőről személyesen szór majd a romatelepek népére, mégis csupán és összesen négy vagy öt roma képviselőjelölt-jelöltet szedett vagy tudott összeszedni cakli-pakli az egész honi cigányságból. És akkor kik adogatják majd keze ügyébe, meg a saját zsebükbe azt a temérdek mannát a felhők tetejéről? Csak nem, mint eddig is, „a parasztok”?

Tajtékos zajlásnak indult a tiszás szigeteken belül és között a marakodás, a lóvéról és pozícióról való alkudozás, a sajátos kenyérharc, amit legott duzzogás, helyezkedés, kilépés, sőt szép számmal már oszlatás koronáz – és ez még csak a kezdet. Miközben Bódis elszámoltatását követelik Pesten, addig például a nagy többségben roma lakosú Tiszaburán a falusi sziget vezetője már el is süllyesztette a sajátját, mondván: neki azért a több mint 300 ezer forintjáért, amit eddig tagdíj gyanánt befizetett, ne parancsolgasson „az az okádék ember Magyar Péter”, hogy mit szabad, vagy nem szabad csinálnia. „Csak a pénz, meg a hatalom hajtja őket és arra biztatnak, gyilkoljunk le minden fideszest.” (A cikket az e heti Demokratában olvashatják el – a szerk.)

Azt is mondta még ez a kijózanodott Varga Sándor nevű burai cigányember, hogy egy másik romának, Magyarék csókosának, Lakatos Gusztávnak viszont 700 ezer forint baksist perkált ki a párt, mi másból, ha nem a tagdíjból. Akárcsak a többi bennfentesnek is kifizetett hálapénzt vagy tiszás partikat, bulikat és érzékenyítő (Fideszt ócsároló) rendezvényeket szép sorban.

Állítólag amíg szót fogadott, őt is „le akarták korrumpálni”, amikor az egyik hölgy pártkoordinátor 600 ezer forintot ígért neki készpénzben, ha négy környező faluban egyenként 20 fős Tisza szigetet gründol, mert a fehér tiszások nem mernek bemenni és agitálni a cigányok közé. Inkább kiúszott a partra az áradó szennyből.

Rákanyarodva ismét az ózdi cigánytelepre vezető Bódis Kriszta-féle pályázati felemelkedés útjára, hát ott annak a Józsefvárosban felhánytorgatott 2 milliárdnak tényleg se híre, se hamva. E sorok írója több mint 40 esztendeje vette fel első riportját a Hétesen, ahol a hegybe vájt vityillók előtt kibelezett Trabantok, meg Danubia motorok között múlatták az időt a férfiak, most meg leharcolt Ladák („cigánymercedesz”) és roncs Opel Astrák társaságában teszik ugyanezt, csak már a fiaik. Legalább ennyit ment előre az új világ. Többet, tapodtat sem.

Úgyhogy nagyon helyén való a józsefvárosi cigány atyámfiai kíváncsiskodása, tudniillik, hogy „Hol a lóvé, Krisztike?”

Még az is meglehet, úgy tűnt el, akár az a Jézusnak szánt negyedik vasszög.

Történt ugyanis, hogy miután a zsidók elfogták Jézust, úgy döntöttek, hogy csúfságnak terpesztett lábakkal szögelik majd ki a keresztfára, de tébolyult szorgoskodásuk közepette nem vették észre a közéjük somfordáló cigányembert, aki egy ártatlan pillanatban ellopta és a gatyája korcába rejtette a negyedik vasszeget. (Csalog Zsolt: Cigányon nem fog az átok című könyve alapján.) No ezért szereti Jézus a cigányt, legalábbis szerintük, mert volt bátorsága ellopni azt a negyedik vasszöget. Sőt, azt kérte Isten atyjától a keresztfán: „Engedd, hogy ne fogja a cigányt az átok.”

És az átok mindörökre el lett törölve, mert Jézus eltöröltette. Azóta cigányemberen nem is fog az átok. Ha viszont a megvezetett, becsapott tiszás cigányok mondanak átkot, az könyörtelenül fog az őket hülyének néző zsiványokon, és emígyen hangzik: „A rák egyík meg!”

A rájuk vetett átok erejétől pedig a vörös ollós tiszai (folyami) rákok, más áldozat nem lévén kéznél, lassan, de biztosan egymást falják fel, főrákostól. Szög sem kell hozzá…

Kapcsolódó cikkünk