In hoc signo vinces

„Nagyon fontos, hogy a Fidesz önmagát a haladás pártjaként jelenítse meg. Mára a nemzetközi baloldal maga a megtestesült maradiság, a múlt, hiszen mindannyian a globális tőke szolgálatában állnak. Az újdonságot, a reményt kell hordoznia az »európai értékek forradalmi pártjának«. Nagyon fontos a szavak pontos és következetes használata: láttuk, hogy az illiberális elnevezés mennyi galibát és félreértést okozott az angol nyelvterületen. Sorosék ereje éppen abban rejlik, hogy lecsapnak a tartalmas és pozitív tartalmú szavakra: »nyitott társadalom« – hát van ennél szebb és nemesebb? Gondolkodjunk jó szavakon!” – mondja a Demokratában dr. Bollobás Béla világhírű matematikus.

A szavak megrázó erejéről a telex.hu liberális hírportál ad ijesztő beszámolót. A cikket megelőző héten a Facebook csevegőfórumon a legtöbb tetszést (like-ot) és legtöbb megosztást (továbbküldik másnak is a bejegyzést), szám szerint 391 ezret Jakab Péter kapott. A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor csak a második lett 322 ezer interakcióval, a harmadik Karácsony Gergely 271 ezerrel. Félelmetes erővel támasztja alá Bollobás Béla szavait a virtuális tér leghatásosabb fórumának eredménye. A politikailag súlytalan, egyre inkább a sátáni bohóc, Joker figuráját magára öltő Jakab Péter handabandázásaival ebben a világban ezen a héten a legnépszerűbb lett.

A valóságos világban aktív, sőt meghatározó jelentőségű szereplő, a magyar miniszterelnök csak a második ugyanitt, aki mögött ott liheg a harmadik, a turkálóból származó inggel közfigyelmet szerző budapesti főpolgármester. Íme, egy világ, ahol semmit sem számít a cselekvés, semmit sem érnek a tényleges kvalitások, az eredmények értéke nulla, mert kizárólag csak a figyelem felkeltése a cél, a pár másodperces muslincahalhatatlanság.

Mi kell hozzá? Győzött egy hatásosan előadott, jól dokumentált, bunkó megjegyzés a parlamentben. Sokat ér egy gusztustalan ingben való pózolás is. Egy csupasz ülep bizonyára még több követőt hozna, azonban politikuskörökben ez szerencsére még nem divat. És mit érnek egy hivatásos politikus megjegyzései? Ott lehet velük az élmezőnyben, de kapaszkodnia kell.

A szavak ereje félelmetes. Állnak a sorok az egyik gyorsétterem pultja előtt. Mindenféle korosztály, de a többség a fiatal generációhoz tartozik. És szinte kivétel nélkül mindenki a telefonját nyomogatja. Olvasgatnak, böngészgetnek, leveleznek a különféle csevegőfórumokon. Egy fiatal nő a telefonján fül­pier­cing­változatokat ta­nul­mányoz. Már van egy-két különleges darab a fülében, de a jelek szerint még többet szeretne. Egy másik egy népszerű fórumon cseveg, azaz csetel. Csak akkor teszik el a telefont, amikor a pulthoz érnek. Leadják a rendelést, és utána, átvéve az ételt, az asztalnál evés közben fél kézzel már ismét a telefont nyomogatják. Ők a világot már csak a mobiltelefonon keresztül ismerik. Ők a célközönség.

Igaza van Bollobás Bélának. Óriási erejük van a szavaknak. Emlékszem, amikor megalapítottuk ezt a lapot, a balliberális értelmiség átkozódott, mert elvettük egyik kedvenc hívószavukat. Sokáig csak Antidemokrataként voltak hajlandók a lapot emlegetni. De az idő nekünk dolgozott, ezt a csatát megnyertük. Van még sok nagyszerű szó, ami még mind a miénk: Remény. Szeretet. Összetartozás. Haza. Család. Isten. Jövő. Gyermekáldás… és így tovább. De a legfontosabb: in hoc signo vinces. E jelben, e szavakkal győzhetünk.