Internet és függetlenség
Az internet mára nemzeti és globális szinten egyaránt a politikai eszköztár részévé vált. Az információs folyam ellenőrzésének kulcsa az amerikai „big tech” cégek kezében van. Oroszország megértette, hogy ezt a bizonyos kulcsot vissza kell szereznie. Nemcsak a szuverenitás erősítése, de a belső hatalmi harcok befolyásolása miatt is.
Régivágású, konzervatív alapállású emberként az orosz elnök visszafogottan – gyakorlatilag nem – használja az internetet. Néha a kezébe nyomnak egy okostelefont, ám jobban szeret a vonalason beszélni. Érthető, hiszen a különleges vonalon bárkit kapcsolnak neki. Bár a nevében sok mindent összehordanak, saját profilja a közösségi portálokon nincs. Mint néhány éve egy tehetséggondozó kollégium gyerekeinek ezt magyarázva elmondta, rengeteg a munkája, és egy dolgos nap végén nem az Instagramot vagy a Facebookot, hanem az ágyat keresi.
Vlagyimir Putyin ugyanakkor nem ellenzője a műszaki fejlődésnek, több megszólalásából is kitetszik, hogy nagyon is jól ismeri a XXI. század kommunikációs technológiájának a működését. A napokban például azt fejtegette, hogy ezek a platformok mind jobban uralják az emberek tudatát, és információs buborékba zárva irányítják őket. Sokszor az ember már észre sem veszi, hogy a nagy techcégek terelgetik az „önálló” döntés felé. „Ez egy nagy üzlet, és a cél a minél nagyobb haszon. Méghozzá bármi áron!” – figyelmeztetett az orosz elnök.
A big tech cégek expanzióján alapuló modellt bírálta Vlagyimir Putyin az éppen a világháló segítségével megtartott davosi fórumon elmondott beszédében is. Feltette a kérdést, hogy hol a határ a globális kereskedelem, a biznisz és a társadalom feletti kontroll megszerzésére irányuló kísérletek között. Ez nemcsak azoknak volt üzenet, akik megdöbbentek a módon, ahogy Donald Trump kiűzetett a Facebookról és a Twitterről, de az oroszországi szólásszabadságot bírálóknak, sőt még a virtuális és zöldgazdaság erejét alábecsülő orosz energetikai szektornak is.
Ugyancsak hangzatos nyilatkozatot tett az internettel kapcsolatban a Nemzetbiztonsági Tanács helyettes vezetőjeként Dmitrij Medvegyev. A volt elnök és kormányfő azt vetette fel, hogy Moszkvának van terve arra az esetre, ha külföldi kezdeményezésre szigetelnék el Oroszországot az internettől. „Az irányítás kulcsa az Egyesült Államokban van, így potenciálisan ez a lekapcsolás megtörténhet, de természetesen van tervünk arra, mit kell tennünk ilyen esetben” – mondta Dmitrij Medvegyev.
Az internet szuverenitásáról szóló, a hivatalos magyarázat szerint a külföldi (főként amerikai) kibertámadások elleni intézkedéseket megkönnyítő törvény már 2019-ben életbe lépett. Ennek értelmében az orosz internetszolgáltatóknak olyan, úgynevezett mélyreható adatcsomag-elemzési (DPI) eszközöket kell telepíteniük a hálózati végpontokon, amelyek képesek felismerni az adatforgalom forrását, és kiszűrik a nemkívánatos tartalmakat. Mivel így az internetes forgalom államilag ellenőrzött pontokon halad át, az orosz internet kevésbé függ a külföldi szerverektől.
Közben 1,7 milliárd rubelt (mintegy 8 milliárd forintot) különített el az állam a nagy orosz enciklopédia digitalizálására, amely 2022 után felváltaná a web legnagyobb szabadon szerkeszthető tudástárát, a Wikipédiát. De az orosz állam átgondoltan erősítette meg a befolyását a nagy hazai privát techcégek, így az orosz internetet uraló két vállalat, a Yandex.ru és a Mail.ru felett is, a legnépszerűbb orosz közösségi oldal, a helyi Facebooknak is nevezett VKontakte alapítóját pedig kiszorította a cég éléről.
Pavel Durov közben állítólag kiegyezett a Kremllel, és így enyhült a kezében maradt Telegram chatcsatornára nehezedő nyomás. Ebbe a sorba illik az egyre szorosabb informatikai együttműködés Kínával, és több törvény is: az állam és a hatóságok durva kritizálását büntetendővé tevőket, valamint az álhíreket tiltó javaslatokat. Legutóbb pedig az a törvény lépett életbe, amelyik a közösségi média működtetőit arra kötelezi, hogy tiltsanak le bizonyos tartalmakat, például ne tegyék lehetővé résztvevők toborzását nem engedélyezett tüntetésekre.
Ezekből a kijelentésekből és a már megtett lépésekből is látszik, hogy az orosz vezetés tisztában van az új információs platformok jelentőségével. Azzal, hogy milyen szerepet játszanak ezek a globális és nemzeti szinten is dúló információs háborúban. A harc ma a gondolatokért, az értelmezésekért folyik, ezért a világháló, a közösségi portálok nemcsak a belső hatalmi harcok részévé, de egyre inkább a szuverenitás fokmérőjévé is válnak. Ezért aztán Oroszország is mindent megtesz annak érdekében, hogy olyan rendszert fejlesszen ki, amely képes korlátozni az államnak nem tetsző oldalak és tartalmak felkeresését. Ez ugyan nem csupán nemzetbiztonsági kérdés, mert alkalmas a kínai típusú cenzúra bevezetésére is, de Donald Trump letiltása óta most már mindenki láthatja, hogy ez már messze nem csak a kínai vagy az orosz rendszer eszköztárának a része.
