Jegyzeteimből

Töredelmesen bevallom, hogy ritkán nézek végig egy komplett tévéműsort. Jobbára szlalomozok ide-oda, s ha valami megragadja a figyelmemet, följegyzem egy kis füzetbe. Rendszeresen nézem viszont a beszélgetős műsorokat, a híradókat, a külföldieket is.

És néha az a benyomásom, hogy több Magyarország létezik, sőt több Európa is. Mert a hiszteroliberális csatornákból nem ugyanaz a földrész, ország, nép, ember néz vissza rám, mint mondjuk a pártatlan vagy az egyházi vagy a konzervatív adásokból. Sőt! Éppen az ellentéte egymásnak és a valóságnak is.

A figyelmes ember meghökkentő dolgokat tapasztal­hat a különféle tévé­mű­sorokban. És elképesztő kijelentéseket hallhat. Mindjárt itt van ez a gyarmatosító holland miniszterelnök. Ő le akar térdepeltetni egy egész országot. A liberalizmus szent nevében. A kijelentés önmagában őrületesen pökhendi. Egy kósza politikai vigéc egy ezerszáz éves megszenvedett múltú, kulturált és vereségei ellenére sikeres nemzetet. Egy olyan nép gyermeke, amely nép gyarmattartó volt, évszázadokig kirabolt, kizsákmányolt, kiszolgáltatott országokat, lenézett, lefitymált tőle szerencsétlenebb sorsú embereket, és embertelenül bánva velük, a szó jelképes értelmében, évszázadokig térdre kényszerítette őket, emberszámba sem véve a szerencsétleneket. Ki ez a holland? Egy politikus nyikhaj, egy fölényeskedő senki. Csoportosulásuk az EU-n belül új gyarmati rendszer megteremtésére törekszik, s az ő végrehajtó fullajtárjuk Sargentini és a még hozzá hasonló nímandok, az Ujhelyik, a Niedermüllerek.

Megjegyzendő, hogy belsejük undoksága kiül külsejükre is, majd egykor még felsorolom, kiken és kiben látszik külsőleg is lelkük elkoszoltsága.

Az viszont kétségtelen, hogy az ellenzék legjellegzetesebb fóruma csupa ostoba és ellenszenves arcot gyűjt össze és szólaltat meg. Itt van például ez a Gy. Németh Erzsébet. Főpolgármester-helyettes. Nem őrület? Ő akarja Magyarország érdekeit képviselni Orbán helyett. És sürgeti a győzelmet, mert nincs idő 2026-ig várni a mai kormány leváltásával, mert csődbe megy az ország. Idiotisszima.

A hőzöngő nagyotmondások, a felelőtlen bombaszteregetések jellemzik az ellenzéket. Kálmán Olga kijelenti: visszaadjuk a magyar tengert a magyaroknak! Nagyvonalúság. Csak úgy fél kézről. De hát ki ez a Kálmán Olga? Amikor az ATV munkatársa volt, még akkor is élvezettel hallgattam, ha nem értettem vele egyet, mert épkézláb véleményt mondott, és volt szövegében valamiféle meggondoltság, megalapozottság. A valóság egyféle megközelítése.

És még valami. Nő volt! Még a legellentétesebb gondolatait is nőként adta elő, vagyis megmaradt emberi mivolta természetes keretei között.

Ebben a genderezésben meg önkényes nemváltogatásban, meg abban a tévhitben, hogy nem a természet, hanem maga a megkótyagosodott ember dönti el, hogy nő legyen-e vagy férfi, vagy netán egyik se, föl sem tudja fogni a partvonalról hisztiző kibic, milyen kártékony. Mások kárára szurkol. A cirkuszoló, szivárványkodó vonulgatók és provokálók föl sem fogják, mekkora kárt okoznak a természetnek kiszolgáltatott homoszexuálisoknak. Mint hallom, most már Pécsett is. Nem értik meg, hogy a nemiség, a nemi élet magán­ügy, kivált ha betegség. Senkinek semmi köze hozzá, fölösleges harsánykodni, mások helyett nyilatkozni.

Hosszú életem során sok homoszexuá­lis barátom, ismerősöm volt, akik mind szellemileg kiváló emberek voltak, és sokat tanultam tőlük. Az emberi szellem, a művészet értékes alkotói. Most megalázzák őket és emléküket ezek az „érdekükben” cirkuszolók, liberalizmust kiforgató, erőszakos álszabadságvédők.