Milyen érdekes lehetne, ha egyéb szakmák képviselőit is nézhetnénk a tevékenységük közben. Egy ország izgulhatna, hogy a CBA vagy a Tesco pénztárosai a fürgébbek, Mancikának sikerül-e egy nap alatt egymilliónyit leblokkolni, vagy a világranglistán hányadik helyen állhat a Spar alkalmazottja, aki képes átlagosan három másodpercenként egy vonalkódot leolvasni. De tudnánk lelkesedni azért is, sikerül-e a vízszerelőnek szintidőn belül bekötnie a mosogatógépet, és az Eurosport 3 főműsoridőben adhatná, amint Kovács mester fáradságot nem ismerve keni a gittet az ablaküveg szélére. Az igazi ínyencek beleshetnek az író dolgozószobájába, amint számítógépén pötyögtetve életre kelti Rómeó és Júlia szerelmét, a bátrabbak az agysebész nyolc-tíz órás műtétjébe vagy a fogorvos munkájába pillanthatnának bele, s ugyanezt tehetnék 18 éven felüliek a nőgyógyásszal.

A legzaftosabbak persze a politikuscsatornák, ahol a bekamerázott Hunvald-cellából megtudhatjuk, hogyan képes valaki ilyen mostoha körülmények között, a világtól elzárva elirányítani immár hónapok óta egy budapesti kerületet, természetesen méltányos díjazásért. A lúzer csatornán Zuschlag látható, aki viszont ingyen ül a börtönben, igaz, ő előre feltankolt már a nehezebb napokra.

Általában a szocialista politikusok munkájának megfigyelése nem jelent túlzott változatosságot, és nem rejt különösebb meglepetéseket. Bármikor kapcsolunk oda, feleségünk kíváncsi kérdésére: „Na, csinálnak valami újat a szocik?”, unottan jegyezhetjük meg: „Á, mindig ugyanaz. Lopnak, hazudnak, minden hullámhosszon.”

Ungváry Zsolt