– Magyarországon a jobboldali kormány alatt annyira elviselhetetlenné vált a közbeszédben a megbélyegzés – harsogta a hosszú asztal közepén ülő liberális politikus –, hogy az már tűrhetetlen. Innen és mindenhonnan felhívjuk a figyelmet a nők elleni erőszakos cselekedetek, valamint a megengedhetetlen szexista megjegyzések és célozgatások elburjánzására. Határozottan nemet mondunk a romákkal szembeni diszkriminációra, az antiszemitizmusra és a gyűlölet minden formájára. Szeretettel várjuk Önöket következő performanszunkra, ahol valamennyien „Meleg vagyok” feliratú tangabugyiban fogunk demonstrálni a homoszexuálisok házasságkötése érdekében.

Miután kiürült a terem, a baloldal megjelent képviselői megkönnyebbülten hátradőltek.

– Ez jól sikerült – dörzsölte a kezét egyikük.

– Figyelted az első sorban annak az ostoba fejű, nagycsöcsű újságíró csajnak a pofáját?

– A szemüveges buzi mellett, aki folyton a telefonját buherálta? Baromi idegesítő volt, azt hittem, felállok, és beverem azt a köcsög képét, és kivágom az ablakon a tetves mobilját. Ismerem ezt a típust, belelőném valamennyit a Dunába.

– Apropó, azt ismeritek, hogy Kohn haldoklik, és ott áll mellette az egész család?

– Figyelem! – szakította félbe a bal szélen ülő férfi a vicc mesélését. – Most kaptam sms-t a portástól, hogy egy cigányt látott a folyosón, mindenki fogja meg a táskáját…

– Miért engedte be egyáltalán? – bosszankodtak többen.

Ekkor feltépték az ajtót, és egy fiatalember jelentette sápadtan:

– Újabb újságírók jönnek.

Gyorsan felöltötték az imént levetett ünnepélyes és aggódó arckifejezésüket, és miután a terem újra megtelt, a középen ülő belekezdett a tájékoztatóba:

– Magyarországon a jobboldali kormány alatt…

Ungváry Zsolt