– Üdvözlöm a Szuper Gagyi Tévé sztárjai között, ebben a hónapban többek között önből is népszerû énekesnőt… – Bocsánat, én bemondónak jelentkeztem… – Bemondót, igen, rossz kartont néztem, de most látom, ön az a barna, nem a szőke… Tehát bemondónőt faragunk, ebben a szerződésben szerepel a fizetés összege, igen, jól látta, mi nem garasoskodunk, ha valaki sztár, hát megfizetjük. – Köszönöm, igazán… – Persze, ekkora summáért bizonyos elvárásaink azért vannak. – Természetes. – Mivel mi vagyunk a kenyéradói, joggal várhatjuk el, hogy politikai, civil – vagyis polgári -, továbbá egyházi rendezvényeken nem jelenhet meg az engedélyünk nélkül, önálló véleményt nem alkothat… – Szavazni azért elmehetek? – Mi az hogy! Hiszen demokrácia van. Naná, hogy szavazhat. De csak az SZDSZ-re! – Magánéletem lehet? – Nagyon is! A magánélet szent, az a legszebb dolog a világon, különösen az ön korában… A szerelmet mi pártoljuk. Olyanynyira, hogy három hónap múlva ön teherbe esik… – Jaj, de jó! – De elveteti. Sok a munka, nagy a hajtás, modern nőnek nincsen ideje szülni. Egy év múlva újfent teherbe esik. – És elvetetem? – Megtartja! Már lekötöttünk két sorozat aktképet gömbölyödő hassal a Szuper Gagyi Újságban. Megszüli a gyereket, amit televíziónk akkor futó népszerû szappanoperájának hőséről nevez el. No, de ez még messze van. Egyelőre a jövő héten nyilatkozik az Extra Gagyi Magazinnak. Itt a szövege. Kifejti, mennyire fontos az életében a szabadság, az önmegvalósítás, az, hogy végre megtalálja saját magát… Ugye, maga az, aki miatt a Sándor szólt, hogy a rögzítőjén hagyott Ildikó üzenetet, miszerint a Feri támogatná? – Nem, kérem, a hirdetésre jöttem. – Ja, te ilyen mezei magyar vagy? Hogy mertél egyáltalán jelentkezni? Te akarsz tévés lenni, aki ennyire nem érted a világot?