Az egész ország találgat. Van, amit biztosra tud és van amiben egészen bizonytalan az április 11-i országgyűlési választásokkal kapcsolatban. Bárhova mentem az országban az elmúlt bő egy hónapban, mindenhol ugyanazok a kérdések tevődtek fel és ugyanazok voltak bizonyosak és bizonytalanok a választópolgárok körében.

Bizonyosak abban, hogy a Fidesz nyeri a választást, de bizonytalanok a tekintetben, hogy: „Lesz-e kétharmad?”. Biztosak abban, hogy a Jobbik jól fog szerepelni az országgyűlési választásokon, de bizonytalanok abban, hogy második párttá nőtte-e ki magát a tavalyi EP választások óta? Tudják, hogy három párt biztos bejut a parlamentbe, de nem tudják, hogy az LMP-nek, vagy az MDF-nek van-e nagyobb esélye az öt százalékos küszöb elérésére?

A szocialisták mindezek mellett a rejtőzködő, de mobilizálható MSZP szavazókra számítanak, míg a Fidesz a szavazatok esetleges megosztásától tart közte és a Jobbik között – leginkább az ország keleti részében. Az MDF azt számolgatja, hogy mivel nincs mindenhol területi listája, egyáltalán van-e esélye a parlamentbe jutásra, míg az LMP pont arra számít, hogy a centrumpolitika kiüresedése miatt alternatívaként jelentkezik közel ötszázezer választópolgár számára, akiknek már a fele, ha rájuk szavaz alacsonyabb részvétel esetén, már bejutnak a 2010–2014-es ciklus országgyűlésébe.

Mindezek mellet az egész ország érzi, hogy új idők jönnek és új politikai szelek fújnak, s érzi, hogy április 11-én hosszú időre átrajzolódhat Magyarország politikai térképe.

Találgatni a megannyi találgató között nem kívánok, mégpedig azért, mert az elmúlt időszak felmérései is jelentős eltéréseket mutatnak a még nyitott kérdések kapcsán. Mást mérnek máshogyan a részvételi hajlandóság kapcsán, mást és máshogyan jeleznek a parlamentbe jutási esélyekről és más-más arányban látják győztesnek a Fideszt és vesztesnek az MSZP, s ugyanígy a Jobbikot némely felmérés növekvő pártnak, másik meg csökkenőnek méri.

Mindezek alapján maradjunk inkább csak a felméréseknél, az eltéréseket jól láthatjuk, három nagy közvélemény-kutató cég márciusi méréseiből. A Medián felmérése még az előző hónap elején, március 5. és 9. között készült, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével.

A jó egy hónappal az országgyűlési választások első fordulója előtt készített felmérés szerint az éllovas Fidesz–KDNP-lista támogatottsága akkor még csökkent, és ez azt is jelentette, hogy két és fél év óta először fordult elő, hogy az ellenzéki pártszövetségre jutó szavazatok aránya (a választani tudó „biztos” szavazók körében) 60 százalék alá esett. A második helyért viszont tovább folytatódik az MSZP és a Jobbik versenyfutása, mégpedig úgy, hogy mindkét párt szavazótábora növekedett.

Ugyanakkor a közvélemény, kutató cég szerint az MDF és az LMP továbbra sem jutott túl az 1-2 százalékos szinten. A Medián is úgy látta, hogy mindent egybevetve egyelőre az április 11-ei választás egyetlen nagy kérdésére sincs válasz: nem biztos, hogy meglesz a Fidesz kétharmada, nem lehet tudni, melyik párt lesz a második és bizonytalan az is, hogy hány párt jut be a következő országgyűlésbe.

A mozgósítás kapcsán is kérdés, hogy a kampány eredményeként mi lesz a részvételi arány. A Medián szerint a mérsékelten kiélezett választási kampánynak eddig nem igazán sikerült mozgósítania a szavazópolgárokat.

Februárban és márciusban pontosan ugyanannyian (53 százalék) mondták, hogy biztosan az urnákhoz járulnak április 11-én, miközben négy évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban 52-ről már 59 százalékra nőtt a magukat biztos szavazóknak mondók aránya. Az átlag persze elfedi az egyes szavazótáborok eltérő aktivitását: változatlanul a Jobbik szimpatizánsai a leginkább elkötelezettek, és a radikális párt még az elmúlt egy hónapban is tudott mozgósítani (híveinek februárban 76, március közepén 79 százaléka „biztos” szavazó).

A Fidesz-közönség mobilizáltsága ez idő alatt valamelyest visszaesett (67-ről 64 százalékra), az MSZP-seké viszont erősödött (63-ról 67 százalékra). Ha feltételezzük, hogy az a 22 százaléknyi választásra jogosult is elmenne szavazni, aki ezt ma még nem tartja biztosnak, csak valószínűnek, az valamelyest a Fidesz helyzetén javítana (3 százalékponttal), a Jobbik helyzetén rontana (2 százalékponttal) és az MSZP helyzetén nem változtatna. Ha pedig azok politikai irányultságát vesszük nagyító alá, akik el akarnak menni, de jelenleg még nem tudják (vagy nem akarják) megmondani, melyik pártra szavaznának, szinte csak tizedszázalékokkal változik az eredmény, tehát a „bizonytalanok” aligha idézhetnek elő fordulatot a választási eredményekben – állítja a Medián.

Némileg más adatokat közölt a Századvég a Kóddal közösen készített kérdőíves közvélemény-kutatás eredményei alapján. A két cég együttes mérését 2010. március 16–22 között végezte, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg.

E kutatás szerint is három párt jutna be biztosan a Parlamentbe. A Fidesz tartja jelentős fölényét versenytársaival szemben, a második helyért azonban éles küzdelem folyik az MSZP és a Jobbik között.

A Századvég-Kód márciusi felmérése szerint a megkérdezettek 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan elmenne szavazni. Ez az arány februárban még csak 63, januárban 60 százalék volt. A kampány előrehaladtával tehát egyre többen mondták, hogy mindenképpen részt vennének egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson.

A politikai pártok választói megítélése a Századvégnél jelentős mértékben megegyezett a korábbi hónapokban mérttel. A teljes lakosság körében továbbra is csak három pártnak mutatkozik reális esélye arra, hogy átlépje az öt százalékos küszöböt. A Fidesz továbbra is stabilan őrzi vezető helyét a pártok népszerűségi versenyében. Történt azonban egy fontos változás a korábbi hónapok eredményeihez képest. A Jobbik, ha hibahatáron belül is, de márciusban több támogatóval rendelkezik, mint a Magyar Szocialista Párt.

A Századvég-Kód szerint a Fidesz fölénye jelentős: a biztos szavazó pártot választók körében 59 százalékos támogatottsággal rendelkezik, míg a Jobbikra 17 százalék szavazna, a szocialistákat pedig 16 százalék választaná.

Az MDF és az LMP a biztos szavazó és pártot is választani tudó sokaságon belül egyaránt három-három százalékos támogatottsággal rendelkezik.

Ezen adatok azt mutatják, hogy a sikeres kopogtatócédula-gyűjtési akció ellenére könnyen előfordulhat, hogy a két kispárt nem lesz képes átlépni a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

A Nézőpont legutóbb március 26. és 28. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán mérte a választókat.

A felmérés alapján a Fidesz, a Jobbik és az MSZP támogatottsága sem változott szignifikánsan az előző héthez képest. Az aktív, részvételüket biztosra ígérő szavazók között a Fidesz maximálisan 59 százalékos, az MSZP és a Jobbik 15, illetve 14 százalékos támogatottságra számíthat. A két kispárt közül az LMP fordulhat rá nagyobb előnnyel a kampány véghajrájára: míg az MDF potenciális támogatottsága csak 3 százalék, az LMP akár 9 százalékot is szerezhet, az egyelőre bizonytalankodó, el nem kötelezett szavazók megnyerésével. Mivel utóbbiak nem mondták, hogy Bokros Lajost szeretnék miniszterelnöknek, a volt pénzügyminiszterrel azonosuló MDF esélye csekélyebb az elérésükre.

Az összes megkérdezett több mint fele, 53 százalék ellenzi a Jobbik politikáját, és csak 28 százaléka ért egyet vele. Az ellenzők száma az év eleje óta drasztikusan emelkedett. A szélsőséges párt politikájával egyetértők relatíve magas aránya ellenére a Jobbik potenciális tábora ennél alacsonyabb (14 százalék), hiszen az elvi egyetértés mellett az ilyen típusú választ adók jelentős része már elkötelezett más párt irányába. Felük (50 százalék) a Fideszt választaná, harmaduk (34 százalék) pedig eleve Jobbik-szimpatizáns.

A legfrissebb adatok alapján – a Nézőpont szerint – a Fidesznek mintegy 3 és félmillió, a szocialistáknak közel 900 ezer, míg a Jobbiknak több mint 700 ezer szimpatizánsa van. Ugyanakkor nem minden párttámogató szavazó is egyben: a Fidesznek 2,7 (potenciálisan 2,9) millió aktív szavazója van, az MSZP-nek majdnem 700 (potenciálisan több mint 800) ezer, míg a Jobbiknak 500 (potenciálisan 700) ezer. A Fidesz aktív szavazótáborából mintegy 300 ezren adnák „második szavazatukat” a Jobbikra, döntő többségük (230 ezren) azonban Orbán Viktort szeretnék miniszterelnökké választani.

Orbán Viktort még a bevallottan Jobbik-szavazók ötöde is (közel 100 ezer fő) miniszterelnökké választaná. Ez is magyarázhatja, hogy a Fidesz március közepén indított intenzív kampányának középpontjába a volt miniszterelnök személye került – állítja a Nézőpont Intézet.

A márciusi, reprezentatívnak mondott felmérések tehát a sok útmutató adatsor mellett sem válaszolják meg a nyitott kérdéseket, hogy lesz-e kétharmad, három vagy négy párti lesz a következő parlament és, hogy mely párt a második a Fidesz mögött.

Az viszont biztos, hogy az új idők új szeleihez viszont mindannyiunk szavazatára szükség van április 11-én. Tényleg itt az idő!

A szerző politológus