Kapaszkodó

Ráth-Végh István írja: „1806. március 18-án Ferenc császár rendeletet bocsátott ki. Ez nem kevesebbet tartalmazott, mint a regényírás állami szabályozását. A rendelet szerint általános tilalom alá esik: 1. Minden érzelgős szerelmi regény, mely az egészséges gondolkodást megbénító ábrándozáshoz vezet. 2. Minden úgynevezett zseni-regény, amelyben a hős zseniskedése (Kraftgenie) áttöri a polgári viszonyok korlátait. 3. Minden kísértet-, rabló- és lovagregény.”

A könyv komédiája véletlen került a kezembe, de a kultúrtörténész adós maradt nekünk a sajtó komédiájával is, melybe azóta is gyűlik az alapanyag. A Telex írja: „Elon Musk zavarba ejtő jelenetet produkált Donald Trump amerikai elnök hétfői beiktatási ceremóniáján. A kissé túlpörgött, hevesen gesztikuláló Musk a washingtoni Capital One Arenában mondott csapongó győzelmi beszédet, ami közben egy karlendítésre kísértetiesen hasonlító mozdulatot is tett: a jobb kezével mellbe verte magát, majd a karját az ég felé emelte.”

„Hasonlító.” És erről komolyan cikkeznek. „A félreérthető színpadi mozdulatról azóta is sokan beszélnek, az X-en pedig korábbi társát, három közös gyermekük édesanyját kérdezték meg, hogy mi a véleménye az esetről.” (Index)

Szeretném, ha valaki elmagyarázná, mi a különbség Ferenc császár rendelete és e között. Mármint abszurditás szempontjából. De úgy tűnik, ez nem megy ki a divatból, amíg bármiféle körök azt megsemmisítő és karaktergyilkos alibinek tartják, hogy valaki a lábát vagy a kezét hogyan tartotta. Mindig is hangoztattam, hogy vélelmem szerint elítélendő és büntetendő az, ha valaki a Btk.-t és a Ptk.-t megszegi, ami meg azon túl van, az magánügy, ideértve a gondolatait, sőt, láb- és kéztartását meg fejvakarását is, és nem nevezhetünk egy világot szabadnak, amíg erre hivatkozva életpályákat lehet tönkretenni.

„A Wesselényi utcától hazáig gyalogoltam, nehogy a felső kapaszkodót kelljen használni a trolin és félreértés legyen belőle.” (Fiktív politikailag korrekt aktivista.)