Sajnos lemaradtam az állami televízióban vetített Gyurcsány-portréról, csak a kritikákat olvastam, talán a „nézők kérték” műsorban még tanulmányozhatom a közszolgálati talpnyalás BBC által hitelesített kordokumentumát. Amúgy végtelen örömömre szolgál, hogy a Fidesz-KDNP politikusai bojkottálják a Nap-keltét – évek óta rimánkodtunk nekik. Igaz, akadnak majd bőven sztrájktörők, de azért jó arra gondolni, milyen tömény lesz Gyurcsány, Hiller, Lendvai, Kuncze, Pető, Dávid Ibolya és a többiek szereplése az ellenzék megalázása és kigúnyolása nélkül.

A Kiváló Médiadolgozók sem örülhetnek nagyon, ahogyan a Kossuth téri tüntetés szégyentábláján szereplők egy része ezt ki is fejtette. Van, aki szomorú, mint Bolgár, van, aki nevetségesnek tartja (Havas), van, aki azt mondja, a tüntetők eszüket vesztették (Juszt), Para-Kovács Imrét nem érdekli a dolog, Németh Péter szerint Semjén a hibás, és vadászni kezdhetnek a megnevezettekre, Farkasházy Tivadar azt nyilatkozta: „Mondják meg, az ország melyik fele kell nekik, és én a másikba költözöm.” Seres László szerint a szélsőjobb által gerjesztett médiaellenes megmozdulásról van szó, Sas József fel van háborodva, hogy már a bohócokat is támadják, Bárdos András szerint korrektül tudósítanak az eseményekről, Eötvös Pál „meghurcolást” emleget, Mester Ákos örül, hogy „jó társaságba keveredett” – szedi csokorba a médiamunkások egy részének véleményét a Magyar Hírlap.

Közben szépen szivárog az MSZP, mint a mélyhűtőből kivett, lejárt szavatosságú áru, már nincs mit mondanom Mónikáról és Imréről meg a szikszói polgármesterről sem, Timur és csapatáról még kevésbé, Kuncze Gábor valószínűleg nem olvasta Gajdar ifjúsági regényét, de hát nem is átfogó műveltségéért szeretjük. A balliberális pártelnöknek ugyanis (szélső)jobboldali példával kellett volna előrukkolnia, nem a hős szovjet nép honvédő háborújának hátországában tevékenykedő gyermekekeivel. Szekeres Imre SZDSZ-től való stratégiai eltávolodását és MDF-es vonzalmát az ÉS főszerkesztője egyebek közt aljasnak titulálta, ezzel is világossá téve, amit eddig is tudtunk, vagyis hogy kiknek a lapja a sajtótermék. Amúgy a balliberális sajtó százszámra ontja cikkeit a „telehúgyozott” Kossuth térről és az Árpád-sávos zászlókról, már új Antifasiszta Liga is alakult, Fodor Gábor pedig parlamenti felszólalásban és sajtónyilatkozatban új, önálló szimbólumok használatát javasolta a demonstrációkon, mert az Árpád-sávos zászló nyilas jelkép, a nemzeti zászló használata pedig megosztja a nemzetet. Ez a jellegzetesen álszent SZDSZ-es vélemény egyébként csodálatosan egybeesik a kommunista alapállással, mely kizárólag a vörös zászlót tekintette szalonképesnek. Elképzelem, mi lenne, ha a Kossuth tériek tényleg áttérnének a vörös zászlókra, végtére is Petőfi „piros zászlók” alatt szerette volna kivívni a világforradalom végső diadalát – akkor nyilván szélsőbaloldaliak lennének, bár szélső csakis a jobboldal lehet kis hazánkban. Amúgy pedig az MSZP-nek, mint lusta, bolhás kutyának jó lesz vigyáznia, mert az őt csóváló SZDSZ-farok már latolgatja a kiugrás esélyeit, mint „budapesti középpárt”, hogy Imrét idézzem.

A Népszava egyik nyalonca kiosztotta Demeter Ervint, aki szerint „az ötvenes évek levegője lengi be a magyar közéletet”, persze a Nemzetbiztonsági Hivatal védelmében, melynek főigazgatója, dr. Galambos Lajos (sajnos, nem Lagzi Lajcsi), 1976 óta lát el hivatásos szolgálatot, helyettese pedig Tóth Károly, akinek markáns arcát már oly sokan megkedveltük a képernyőn, s aki 1990-ben még a békéscsabai Ruhaipari Szakközépiskola tanára volt. Az NBH barátilag figyelmeztette a tüntetőket, pszichikai bűnsegédeivé válhatnak az államellenes cselekményeknek. Ezt számos, az MTV ostroma óta begyűjtött és futószalagon elítélt pszichikai bűnsegéd is tanúsíthatja. Petőfit is pszichikai bűnsegédként köröztette Világos után az osztrák önkényuralom, és akasztotta volna fel mielőbb, mint országos felforgatót és lázadót, de az ismert körülmények miatt ez már nem sikerült.

A balliberális médiamunkások viszont valóban a jelenlegi illegitim kormány pszichikai bűnsegédei. Mindazok, akik teljesen irracionális módon, habzó szájjal Orbán lemondását követelik Gyurcsányé helyett. Mindazok, akik a válság vágóképeit készítik, torzítják, az országot tönkretevő hatalom zsoldosai. Szánalmasak és nevetségesek. Így, október 23. előtt tényleg azokra emlékeztetnek, akik Rákosit és Gerőt éltették ötven évvel ezelőtt.