Hirdetés

Volt régen az úttörő, akiről azt mondták, hogy ahol tud, segít. Mára lett a DK-tag, aki ahol tud, árt. Legújabban például Dobrev Klára, a DK uniós képviselője, aki bejelentette, hogy a maga részéről igyekszik megakadályozni, hogy a magyar kormány legalább részleges költségtérítést kapjon a schengeni határszakaszt védő kerítés megépítéséért. Párttársa, Bauer Tamás a következő szavakkal vette védelmébe Dobrev tettét: „Orbán kerítése nem védi Európát semmitől, amitől Európa védelemre szorul. A menekültáradattól biztosan nem. 2015-ben, amikor több százezer menekülő jelent meg a szerb–magyar határon, az Orbán-kormány átengedte őket Ausztriába.

Amióta az unió kötött Erdoğan Törökországával egy megállapodást arról, hogy nem engedik tovább Görögország felé a menekülőket, a balkáni útvonalon már alig jönnek.”

Volt régen az úttörő, akiről azt mondták, hogy ahol tud, segít. Mára lett a DK-tag, aki ahol tud, árt. Legújabban például Dobrev Klára, a DK uniós képviselője, aki bejelentette, hogy a maga részéről igyekszik megakadályozni, hogy a magyar kormány legalább részleges költségtérítést kapjon a schengeni határszakaszt védő kerítés megépítéséért. Párttársa, Bauer Tamás a következő szavakkal vette védelmébe Dobrev tettét: „Orbán kerítése nem védi Európát semmitől, amitől Európa védelemre szorul. A menekültáradattól biztosan nem. 2015-ben, amikor több százezer menekülő jelent meg a szerb–magyar határon, az Orbán-kormány átengedte őket Ausztriába. Amióta az unió kötött Erdoğan Törökországával egy megállapodást arról, hogy nem engedik tovább Görögország felé a menekülőket, a balkáni útvonalon már alig jönnek.”

A fenti soroknak nagyjából minden betűje hazugság, de tartanunk kell tőle, hogy vannak, akik elhiszik. Nézzük tehát sokadszor, az ENSZ illetékes szervezetének, a Menekültügyi Főbiztosi Hivatalának (UNHCR) adatai alapján, mi is történt pontosan.

Előtte még egy megjegyzés: természetesen az is hazugság, hogy a magyar kormány a krízis elején átengedte volna a migránsokat Ausztriába. Ha így tett volna, nem torlódtak volna föl sok ezren a Keleti pályaudvaron. A valóság az, hogy a magyar kormány a krízis kirobbanásakor minden eszközzel megpróbálta betartani az úgynevezett dublini egyezmény idevágó előírásait, és megakadályozta, hogy a migránsok szabályos regisztráció és a menekültügyi eljárás megindítása nélkül továbbmenjenek. Éppen ebből lett a világra szóló skandalum, éppen azzal vádolták a magyar kormányt, hogy nem engedi tovább az embereket. Ezért szerveződött a hírhedt taxikaraván Bécsből, hogy a migránsokat „kimentse” a magyarok fogságából. A magyar kormány a nyugatiak KÖVETELÉSÉNEK ENGEDVE nyitotta meg előttük az utat arra az időre, amíg képessé nem vált a saját határok megvédésére. Ezt is csak azért, mert Németország bejelentette, hogy a dublini egyezmény hatályát felfüggeszti, és a befogadásnak részükről nincs felső korlátja.

És akkor nézzük a kerítés dolgát. A magyar határkerítés 2015 szeptemberében készült el, az EU–török megállapodás HAT HÓNAPPAL KÉSŐBB, 2016. március végén lépett életbe. Hogy ezelőtt, a hat hónap alatt és utána mi történt, azt az UNHCR adatai pontosan megmutatják. A jelen írás a Wikipédia angol nyelvű változata alapján készült, az adatok azonban számos más helyen is hozzáférhetők.

Az első táblázat azt mutatja, hogy a Földközi-tengeren Görögországba és Olaszországba hány migráns érkezett 2015 januárjától 2016 szeptemberéig. A sötétkék Görögország, a világoskék Olaszország. A függőleges vonal jelöli a török megállapodás időpontját – nagyjából csak a vak nem látja az összefüggést. A táblázat címe ne tévesszen meg minket, a Görögországba – természetesen a tengeren át – érkezők a balkáni útvonalon mentek tovább, tehát a sötétkék oszlopok a balkáni útvonalat választókat mutatják.

A második statisztika nem kevésbé érdekes, az összes EU-ba érkező migránsok számát mutatja 2014 és 2016 júniusa között. A folyamat világosan kiolvasható: 2014 nyarán elindult egy népvándorlási hullám, de az év végére lecsillapult. 2015 tavaszán aztán meglódult a népáradat, és 2015 októberében csúcsosodott. A magyar kerítés felépülte utáni csúcs azért lehetséges, mert az érintett emberek akkor már a Nyugat-Balkánon voltak, és mindenáron igyekeztek áttörni Horvátország és Szlovénia felé. Mindnyájan jól emlékszünk az akkori képes beszámolókra, a lehetetlen állapotokra, amelyeknek végül az osztrák kerítés (kapucska oldalszárnyakkal, ha emlékszünk) vetett véget. Ettől kezdve a beáramlás meredeken csökkenni kezdett, az EU–török megállapodás idejére már alig haladta meg a 2014-es szintet.

A valóság a számokból világosan kiolvasható: a nép­áradatot a magyar kormány bátor döntése, majd ennek nyomán a többi érintett ország határvédelmének visszaállítása törte meg. Elsőként a magyar kormány tette meg azt a bátor lépést, amelyet a többi kormány addig nem mert, ennek nyomán azok is megépítették a maguk kerítését, és mire a törökökkel létrejött a megállapodás, a krízis már kezelhető szintűre csillapodott.

Ez tehát az igazság, közhiteles adatokkal alátámasztva. Valamint az, hogy a Balkán megint forrong, Görögországon nő a nyomás, a népáradás újra növekvőben van. Ha a magyar kormány lebontaná a kerítést, napokon belül újra robbanna a migrációs válság, alighanem súlyosabban, mint négy évvel ezelőtt. A magyarok dolga maradt, hogy megakadályozzák.