KORSZELLEM – A zöldből…
Rövid kis jelentésem a festői Kék-tó mellől, az Árnyas völgyből írom, így a nyár legvége felé. Közel egy hétre elvonultam oda a… No, de ez itt most nem a reklám helye. Lényeg az, hogy elvonultam, kérem, és nem is foglalkoztam mással, mint csak naphosszat néztem a vizet, hallgattam a csendet, mit legföljebb tücsökmuzsika zavart meg olykor, kisvendéglőben vacsoráltam jó ízes pecsenyét, és esténként derék arámmal a csolnakokkal ékesített partra sétáltam le, mert a helybéli legenda szerint, esténkint szarvasok és őzek keresik fel a Kék-tónak partját. Forgattam Jókait – egy éve áll ott nálam vagy tucatnyi kötet, hogy „no, majd idén nyáron megolvasom őket”, mer’ mégiscsak illene -, s kiestem kissé a modern tülekedésből.
Szobámban, ahol most épp e sorokat rovom papirosra, egy ősrégi tv-készülék áll, közvetlen a patinás, múlt század derekáról származó Varia-bútorcsalád egyik szúette példánya mellett. Öt napig be sem kapcsoltam azt. Nem hiányzott. Nem vágytam reá. Most azonban, hogy holnap visszautazom a lármás fővárosba, benyomtam a gombot. Hogy ne érjen készületlen a csapás.
Hirtelen kővé dermedtem. „Sztár pletykák”, Galambos Dorina meg valami Pongó! A tónus, s az alja tartalom szinte mellbeütött. Két hét áramszünet kéne! – fohászkodtam -, két teljes, tiszta, médiamentes hét, és helyre zökkenne a dolgok természetes rendje. Tavasz-nyár-ősz-tél, reggeli és ebéd, barát és ellenség, férfi és nő, Isten-haza-család, munka és az áldott pihenés. A többi csak mind koholmány. Álvalóság. Mesterséges, hazug és kiagyalt vacak.
Fájdalomcsillapító gyanánt Jókaihoz kaptam. „Az érdemes takács céh tagjai mind zöldben járnak és mind igaz katolikusok.” No, igen…
Ember-e Pongó? – töprengtem. S a bemondó, ki a magyar nyelvet hadarva és kerékbetört hangsúlyozással így megerőszakolja? Hirtelen nem tudtam reá a választ.
Utoljára még ledőltem a heverőre – antik, muzeális darab a 70-es évekből -, s deákul akartam olvasni jó Vergiliust, majd rájöttem, nem ösmerem én azt a nyelvet. Minket csak oroszul oktattak anno, de félek, az is kár volt belénk.