Geszti Péter egy kispályás. Huszonötezer levelet kapott – állítják – a békés többség nevezetű új ballib néphülyítési kampány. (Mint közismert, a Szeretem Magyarországot klub levelezőlap-küldő akciót hirdetett A békés többség én vagyok címmel, s e gennyes idiotizmusban Geszti Péter is valami szerepet vállalt, nem tudom már pontosan, hogy mit, de a fickó oly mértékben idegesítő, hogy bele kellett őt írjam.)

Huszonötezer! Ez is valami? A DÜSZ (Demokrácia Üldözötteinek Szövetsége) időszerűségét megemlítő kis irományom megjelenése után szinte levélözön borította el a lakásomat. Pontosan 1 612 455 (egymillió-hatszáztizenkétezer-négyszázötvenöt) darab levelet kaptam, mely levelekben a levélírók legmélyebb egyetértésüket tolmácsolták. „Önt szeretnénk látni a kormányzói székben” – írja ifj. MP úr Nagykőrösről. „Csak magában bízunk” – így egy leszázalékolt anyagbeszerző. – „Esténként a férjemmel az Ön fényképe előtt borulunk térdre, a Jönnek a kispolgárok meg a Hogyan pukkasszunk liberálisokat? köteteket lapozgatjuk, s nagyságos urunknak szólítjuk, nem feledkezvén meg az Ön címzetes Szörényi báni rangjáról.” „Igaza van magának ebben a demokráciaügyben” – filozofál levelében egy jó nevű háttérközgazdász. – „Megfigyeltem ugyanis, hogy a szomszédom egy hülye. A férje is az. A lánya dettó, a veje meg még ráadásul beszédhibás is. Ez így négy darab idióta. Ezzel szemben ugyebár itt vagyok én, egy, azaz egy darab beszámítható. Na most, ha szavazásra kerül a sor, máris kész a baj.” A forró hangvételű, megkapó őszinteséggel papírra vetett levelekből még hoszszan idézhetnék. És most pár apró jó tanács. Libsik, jobban kéne ám ügyelni a részletekre. Dr. Som Ferencné ne írjon már kilenc darab levelet a „szittya csőcselék” ellen. Ha viszont mégis ennyire szorgos, akkor ügyelni kéne arra, hogy a kilenc darab Som Ferencnés levelet ne egymás mellé ragasszák már fel. Kissé túl feltűnő így. Meg az is roppant kínos, ha a fél tablót ugyanaznap adják fel, ugyanazon a postán, ugyanazzal a bélyeggel felékesítve. Tudjátok, libsik, a látszat.