Noha az eset nem kis megelégedettséggel töltött el – drága jó nagymamám, az áldott emlékű Erzsike néni ha élne, roppantmód büszke lenne rám: "Ezt mind az én drága kis unokám cselekedte Pesten!" hencegne fűnek-fának – ám van egy bosszantó mellékzönge, mely úgymond árnyékot vet az egész ünnepi áhítatra.

Megfigyeltem, hogy direkte rosszul idéznek. Mintegy kiherélik, leegyszerűsítik az én pazarul megfogalmazott, veretes csengésű mondataimat.

"Megjegyzem, nagyon helyesen, mert amíg az ember épp nem nézi a tévét, nem hallgatja a rádiót, újságot sincs kedve olvasni, s még egy csap sincs a közelben, amit kinyithatna, addig se feledkezzen meg arról, milyen csúnya egy dolog is az a Holokauszt."

Így hangzik eredetiben a MAUS c., méltán népszerű kis írás egyik részlete. Nos, ebből az emberi jogok élharcosai elegánsan kimetszették az "újságot sincs kedve olvasni" részt, nem beszélve az ilyen apró kis nüanszokról, mint hogy az eredetiben "a csap" helyett "egy csap", ill. "csúnya dolog" helyett "csúnya egy dolog" olvasható.

T. anti-antiszemita urak és hölgyek! Felhívnám szíves figyelmüket, hogy elszánt igyekezetük úgymond teljességgel hibavaló. Az utókor úgyis a köteteimből válogatja majd össze a bőrkötésű Pozsonyi Ádám-életműkiadást, nem pedig az önök szánalmas kis feljelentés-blokkjából.

Mellesleg nem tudom, ismeri-e Önök közül valaki ott a káderlapkészítő irodán az alábbi népszerű kis szólásmondást: "Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes!"

T. Nagypáholy! Szeretném megkönnyíteni az Önök munkáját, s adok egy-két ötletet a soron következő frusztráció-jegyzetükhöz. "Csillag." Értik? Csillag, tehát sárga. Sárga, tehát antiszemita. További jó munkát!