Ismétlem, ezt nem én mondom, ezt ismerőseim állítják, akik hitetlenkedve hümmögnek, s így szólnak: több mint gyanús, hogy Rajkék kimehettek Londonba interjút adni a SZER-nek, sőt Demszkynek még a lakcímét is bemondta a Szabad Európa Rádió, Solt Ottíliánál halomba álltak a „szamizdatok”, miközben Nagy Ferónak elvették az útlevelét és tizenéves suhancokat vágtak sittre évekre, ha egy kicsit is kitátották a szájukat. De hát szerintem felesleges a múltban vájkálni.

A múltban való vájkálás csak egyetlen, bizonyos témakörben elképzelhető, de az persze más. Az, kérem, mindenekfelett. Ellenben most azt mondom, nem jól csinálják. Ezt egy kicsit elrontották a fiúk.

Mármint ezt a plakátdolgot. Biztos önök is látták a Szadesz új plakátjait, hol EU-s választásra buzdítanak. Mondom, én szeretem őket, szívemen viselem a szabadság eszméjét, és egész egyszerűen aggódom értük. Félreérthető az a plakát. A koncepció amúgy nem túl bonyolult, egyik oldalon van ugye a jó és a másik oldalon a rossz. És e kettő közül kell választani. Engem most nem az érdekel, hogy a fényképet honnan szedték, kitől vásárolták – mert erről is repkedtek pletykák –, hanem maga a koncepció.

A plakát tanúsága szerint a jó az izraeli kék-fehér, a rossz pedig az árpádsáv. Az árpádsáv maga. Tehát a Szabad Demokraták Szövetsége álláspontja szerint ma Magyarországon a rossz, vagyis az, amit mindenképp ki kell küszöbölnünk, az a magyar múlt, a magyar identitás, szimbólumok, sőt maga a magyarság. A plakát szerint ugyanis az van itt útban.

Én aggódom. Nem túl nyílt ez egy kicsit? Biztos eljött az ideje már ennek? Ennyire kiteregetni a lapot? Nem túl korai ez még egy kissé?

Pozsonyi Ádám