Kötelező lesz vegánná válni?

A haladó lobbiszervezetek (értsd: baloldali és liberális pártok, média, civil szervezetek) mérgező tevékenysége évtizedes múltra tekint ugyan vissza, de elég csak az elmúlt néhány évet megvizsgálnunk, hogy meg állapíthassuk, a fenti szervezetek minden évben kitalálnak egy új vagy kevésbé új témát, amit aztán minden felületen propagálnak. Ilyen volt 2015-ben az azonos neműek házassága, hiszen az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága egy döntéssel 5:4 arányban megtámogatta az LMBTQSTB-lobbit. 2016-ban a transzneműség létezésének elismertetéséért folyt ádáz küzdelem, 2017-ben kiegészült a harc a folyamatosan bővülő társadalmi nemekért, majd 2018-ban begyújtották a vegán életmód erőltetésének rakétáit.

Bármilyen hazai vagy külföldi progresszív hírportált, életmódmagazint olvasunk, szinte száz százalék az esélye annak, hogy a vegán étrendet, illetve életmódot propagáló cikkbe botlunk. A közösségi médiaoldalakon vegán motivációs trénerek szuggesztív módon próbálják rávenni a gyanútlan netezőt, hogy álljon le a húsfogyasztással, egy ismert magyar homoszexuális közszereplő végighaknizta a teljes magyar médiát a vegán szakácskönyvével, és jelen cikk írásakor ugrott fel éppen egy reklám, hogy megnyílt az első vegán söröző (ami számomra értelmezhetetlen), satöbbi, satöbbi.

Önmagában a vegán, illetve vegetáriá­nus életmóddal nincsen baj, amíg az azt gyakorlók a négy fal között űzik és nem akarják a saját – egyébként hibás – világnézetüket ráerőltetni másokra, pláne nem komplett társadalmakra. A progresszív gondolkodással pedig éppen az a baj, hogy nem toleráns, minden viselkedési formát, szexuális szokást, étrendet, amit a zászlajára tűzött, mindenáron normává akar tenni és arra nevelni az „elmaradott kispolgárokat”, hogy kövessék az általuk kreált ideológia „tanait”.

„Erkölcsi kötelességünk vegetáriánussá válni?” Ilyen és ehhez hasonló címekkel jelennek meg különböző véleménycikkek a haladó médiában. Már a címben is megvan a motiváció, hogy lehetőleg igyekezzen bűntudatot kelteni az olvasóban, amiért ő még adott esetben fogyaszt húst, aztán jön a tartalmi rész, ami önmagában egy vádirat a normális emberekkel szemben. Persze, túl sokat nem foglalkoznak a liberális értelmiségiek azzal, hogy logikusan levezessék, miért is fontos az a cél, amiért küzdenek; gondoljunk csak bele, hogy mivel indokolták a homoszexuális-házasság fontosságát. Love is love, vagyis a szerelem az szerelem. Magyarra fordítva azért kell az azonos neműek együttélését elismernie az államnak, mert csak! Egyáltalán nem zavarta és most sem zavarja az LMBTQ-lobbistákat, hogy a házasság összetevőinek csak egyik eleme a szerelem, és egyáltalán nem biztos, hogy a legfontosabb, eszükbe sem jutott az érvelésnél a gyermekvállalás vagy az életre szóló gazdasági és szociális biztonság, amit a házasság intézménye nyújtani tud.

De általában a „haladók” küzdelmeinél nem a logika a fontos, hanem a normalitás rombolása, a homoszexuálisok házasságánál a nyilvánvalóan rombolandó intézmény a hagyományos családmodell, a multikulti erőltetésénél a kulturálisan homogén nemzeteket igyekeznek minél erősebben rombolni. Az egyházellenesség pedig nem arról szól, amit rendre hangoztatnak, hogy az állam és egyház szétválasztásából fakadóan nem helyezhet előtérbe egy állam sem egy adott vallást (európai országokban ugye a kereszténységet), hanem arról, hogy az európai kultúrában két évezredre visszatekintő erkölcsi zsinórmértéket megszüntessék és felváltsák saját bálványaikkal: emberi jogok, egyenlőségelvűsdi, jogállamiság és így tovább. Persze az emberi jogoknak, az egyenlőségnek és a jogállamiságnak van értelme és fontos szervező elvei ezek a nyugati világnak, de nem önmagukban álló értékek, hanem csupán a békés együttéléshez szükséges keretet biztosítják. Illetve a fenti, meglehetősen elvont fogalmaknak addig van értelmük, amíg a többség érdekeit is védik, nemcsak a liberálisok által kreált kisebbségeket.

Visszatérve a húsfogyasztók megbélyegzésére, persze nyilván fontos – az esetek többségében homoszexuális vegánoknak –, hogy a saját életformájukat militáns módon terjesszék, de ennek van egy mögöttes célja is: a hagyományos életmód forradalmi rombolása. Ezért kell ódzkodni mindentől, ami progresszív, mert egyúttal forradalmi is. Nem fog megállni a legközelebb lévő cél elérésekor, mindig keresni fog magának újabb elérendő célokat, hiszen folyamatos mozgásban kell lennie ahhoz, hogy létének legyen értelme.

Újabban a baloldali lobbisták egyes célokat eszközként is használnak, hiszen szerintük önmagában is nemes cél vegánná válni, de még nemesebb ezen életmód folytatása, ha figyelembe vesszük, hogy mennyit tudunk tenni a klímaváltozás megállításáért. És itt el is érkeztünk 2019 újabb kedvenc liberális témájához, a klímaváltozáshoz, ami már egy jó pár éve nem „globális felmelegedés”, mert rájöttek a haladók, hogy a széles tömegek számára nehezen lehetne a történetet így elmesélni. Ennek feltehetőleg az az oka, hogy az utóbbi években is lehetett tapasztalni az adott évszakhoz képest szokatlanul hideg időszakokat, mint például most 2019 május elején, ezért a „global warming” hívószót lecserélték „climate change”-re. Persze önmagában arról is érdemes vitatkozni, hogy van-e egyáltalán klímaváltozás és ha igen, akkor az ember okozta-e, illetve képes-e az ember bármit tenni annak érdekében, hogy változtasson egy komplett bolygó éghajlatán. Már az előbbi kérdésfeltevés is alkalmas arra, hogy liberális vitapartnerünket az idegösszeomlás szélére sodorjuk, hiszen ők vallásos buzgalommal hisznek a fentiekben. Lobbitevékenységüknek éppen ezzel ágyaznak meg: van egy magasabb rendű cél, amit csak úgy tudsz elérni, hogy abbahagyod a húsfogyasztást.

De nem csak a húsfogyasztást kellene a nyugati világban abbahagyni, emlékezzünk vissza, hogy a kormány családvédelmi akciótervének bejelentésekor hogyan tombolt a haladó világ. Voltak olyan szélsőséges vélemények, amelyek szerint a gyermekvállalást kellene abbahagyni, hiszen a gyereknek óriási az ökológiai lábnyoma.

Jelenleg ott tart a szélsőséges vegán és a klímaváltozás-ellenes lobbi, hogy állami szabályzókat követel a húsfogyasztás visszaszorítása érdekében, és kormányzati kampányokat szeretnének látni, amelyek felhívják a figyelmet a vegán életmód fontosságára. Összefoglalva: akkor lehet valaki nagybetűs Jó ember, ha nem fogyaszt húst, nem használ műanyag szívószálat, nem vállal gyermeket, és lehetőség szerint homoszexuális.

Reménykedjünk benne, hogy a fenti rendkívül veszélyes ideológiai katyvaszt képviselő politikai pártok nem kerülnek többsége sehol a nyugati a világban, mert ezek az erők tényleg megvalósítanák a kommunizmust, hiszen ahogy látjuk, már nem elég nekik a puha érzékenyítés, a jogrendet akarják átalakítani.

A szerző az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.