Nem folytatom tovább Eva Maria Barki tevékenységének ismertetését (méltatását), ennyi elég annak dokumentálásához, hogy a lakiteleki sátor Magyar Demokrata Fóruma épphogy megalakulva máris a nemzetközi porondra lépett a nemzet érdekében.

Hirdetés

Erdély kérdésével még Czakó Gábor, Csengey Dénes és Csoóri Sándor is foglalkozott, de csak érintőlegesen. A továbbiakban az alapító okirat, a Hitel mint lehetséges sajtófórum sorsát és Lakitelek hazai és nemzetközi visszhangjának a vázlatos ismertetését tartom fontosnak.

Figyelemre méltó volt a Népszabadság két nappal későbbi tájékoztatása. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a demokrata fórum nem fogad el sem ellenzéki, sem kormánypárti minősítést. Finoman minimalizálta az összejövetel jelentőségét azzal, hogy vitafórumnak nevezte. Ezt a „szelídítést” szolgálta az a meghatározás is, hogy vita alakult ki az aradi találkozó értékeléséről, holott azt egyöntetűen mindenki rossznak tartotta. Ismertette viszont az elnökség tagjainak névsorát, azét az elnökségét, amely voltaképpen csak ideiglenes volt. Íme: Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Für Lajos, Joó Rudolf, Kiss Gy. Csaba és Lezsák Sándor.

Korábban írtuk

Berecz János ugyancsak 5-én sajtófórumot tartott Pécsett, szólt a demokrata fórum megszületéséről, és előrebocsátotta, hogy „párbeszédet folytatunk majd velük, s ebben tisztázzuk, miben értünk egyet, s miben nem”. Kihangsúlyozta, hogy a lakitelekiek a „Magyar Népköztársaság alkotmányos keretei között kívánnak működni”.

De fontosabbak a nemzetközi ismertetések és vélemények. Tudniillik a továbbiakban a magyar politikai helyzet bemutatása nem merülhet ki az MSZMP egyedül fontosnak elismert létezésében, fölzárkózott hozzá egy mozgalom, az MDF!

A nemzetközi híradásokból csak apró zizzeneteket említek. Így rögtön azt, hogy a demokrata fórum a többpártrendszer híve, és az alapítólevél szerint a parlamentnek a néphatalom legfelsőbb szervévé kell válnia. „Az államosított gazdaságot fel kell váltania a gazdaság társadalmasításának.” Karl Pfeffer osztrák újságíró kiemeli: Kiss Gy. Csaba a szocialisták, a kereszténydemokraták és a liberálisok széles körű koalícióját kívánja létrehozni. Az Amerika Hangja Lakitelekről szóló első tudósításából tudhatjuk meg, hogy Bihari Mihályt, Bíró Zoltánt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót kizárták a pártból 1987-es lakiteleki részvételükért.

A BBC interjút készített Bíró Zoltánnal a Magyar Demokrata Fórum megalakulásáról. Mondandója okán azt a gondolatot emelem ki elsősorban, hogy: „Lakitelek tavaly híressé vált az országban – és talán egy kicsit Európában is – attól, hogy ott indult meg egy olyan folyamat, amelynek most nem a végét, talán a közepét éljük.” Arra a kérdésre pedig, hogy minő katasztrófától tart Bíró Zoltán, ezt válaszolta: olyan gazdasági, politikai és erkölcsi helyzetbe került az ország […], amelyen már a jelenlegi kormányzat nem tud úrrá lenni. És arra a kérdésre pedig, hogy mire van szüksége az országnak, ezt válaszolta: „a legnagyobb szükség a lelkek összefogására van.”

A riporter szerint: „úgy tűnik, hogy az erdélyi kérdés a legégetőbb a magyarok számára.” Mit kíván ez ügyben a Magyar Demokrata Fórum cselekedni? Bíró Zoltán úgy vélekedett, hogy minden lehetséges fórummal fölveszik a kapcsolatot ez ügyben. „Külföldön is, és otthon a saját kormányunkkal is.”

Az az elképesztő, hogy az erdélyi magyarság nyomorgatásának a témájától nem szabadulhatunk. Ez a kérdés a Magyar Demokrata Fórum, vagyis egyelőre még a lakiteleki sátor fő gondja, amit vitathatatlanul Lakitelek vitt be a nemzetközi köztudatba.

(Folytatjuk.)