Hirdetés

A lakiteleki sátor története a nyilatkozattal azonban nem ért véget. Elképesztő módon máig tart, és a maga módján nemzetmentő, magyarcentrikus politikát folytat.

Kezdjem ott, hogy a lakiteleki sátor kulcsszerepet játszott a politikai és gazdasági rendszer megváltoztatásában. Nem egyetlen irányzatként.

A Kádár János személyében megnyilatkozó kommunista baloldalból kivált vagy abból átalakult szocialista párt mellett a „szamizdat” törekvések képviselőinek is mondható liberálisok, és kezdetben a hozzájuk közel álló fiatal demokraták az európai formátumú Orbán Viktorral az élen, a holtukból fölgalvanizált kisgazdák és a kereszténydemokraták. Vagyis a rendszerváltoztatás máig érvényes ideológiája a lakiteleki sátorból nőtt ki, s Orbán Viktor és eszmetársai fölismerték az ebben a szellemiségben rejlő lehetőségeket, és azokat továbbfejlesztették, sőt! Gyakorlatilag egyedül képviselték és képviselik ma is, mert a voltaképpeni rendszert változtató pártok közül egyedül ők maradtak meg sértetlenül. Olyannyira, hogy fölsorolni sem érdemes, tulajdonképpen hány párt vérzett el az elmúlt évtizedekben. S a megmaradt utolsó baloldali eredetű rendszerváltoztató erő most, a szemünk láttára foszlik semmivé, egyszerűen azért, mert nagy formátumú politikusai Horn Gyulával kihaltak, és mai képviselői bánatos giliszták legföljebb, akik csak baklövésre képesek, de sikerekre már nem.

Ha személyekre akarjuk lebontani a lakiteleki sátor résztvevőinek, főleg aktív szereplőinek az összetételét, anélkül hogy teljességre törekednék, a következőket mondhatom:

A fanyalgók és fröcskölők ellenére jelenthetem ki, hogy a rendszerváltoztatás egyik szellemi kulcsfigurája, előfutára az Illyés Gyula nemzetközpontú eszméin nevelkedett Csoóri Sándor, akinek sorsdöntő szerepe a rendszerváltoztatásban az volt, hogy Antall Józsefet képbe hozta, hogy az MDF miniszterelnök-jelöltjévé avanzsáljon. A körülményeket ismerve, ez balul is kiüthetett volna, és akik ma Antall körül nyavalyognak, valóságismerettel és politikai érzékkel nem áldattak meg. Na de vissza a sátorhoz! Kezdjem azzal, hogy a liberálisok is, akik tisztes szerepet játszottak a rendszerváltoztatásban, elsősorban Konrád György által képviseltettek. De ott volt Benda Kálmán, Bozóki András, Lengyel László, Levendel Júlia, Levendel László, Vásárhelyi Judit, a malaclopót forgató Debreczeni József, Závada Pál többek között, akik ma is szerepet játszanak a politikai és a szellemi életben – liberális irányból. Ördögh Szilveszter az első találkozás fontos szervezője volt, ő később az MSZP-s Horn Gyula tanácsadója. Ott volt Áder János, a köztársasági elnök, Ablonczy László, később a Nemzeti Színház igazgatója, Agócs Sándor, a lakiteleki komplexum ma is egyik kulcsfigurája, Albert Gábor, az első független napilap főszerkesztője, Alexa Károly, az MTI vezérigazgatója (többek közt), Bertha Zoltán, az SZDSZ-ből kivált egyetemi tanár, Bíró Zoltán, a Retörki igazgatója, Bába Iván külügyminisztériumi osztályvezető, Kiss Gy. Csaba, a szláv vonal meghatározó összekötője, Csengey Dénes, az MDF korán elhunyt kulcsszereplője, Czakó Gábor, a Publica Rt. vezérigazgatója és Antall József tanácsadója, Szabad György, a szabad parlament első elnöke, Lezsák Sándor, ma is parlamenti elnökhelyettes, Jeszenszky Géza, Antall külügyminisztere és később washingtoni nagykövet.

Korábban írtuk

És a szellemi élet meghatározó alakjai közül sokan. Mindenekelőtt említem Makovecz Imre építészt, aki az építészet megújítója volt sokak nemtetszésére, Kubik Anna, Kocsis István, a drámaíró, a szakma kulcsfigurája ma, Püski Sándor, Sánta Ferenc, Vekerdi László…

(Folytatjuk.)