Legyen tehát 52 százalék

Tekintsük jelképnek: 52 százalékos fölényes győzelmet aratott Kozma Lajos, a Fidesz–KDNP önkormányzati jelöltje Budapesten a józsefvárosi időközi választáson. Második a kutyapárti induló lett 42 százalékkal, aki mögé beállt az egész baloldal, a lapító tiszásokat is beleértve. Ez jó arány. Mivel a fővárosban soha nem áll túl jól a jobboldal, megkockáztatható, hogy a Fidesz–KDNP képes lesz erre a teljesítményre jövő tavasszal országosan is. És akkor teljesen mindegy lesz, hogy a maradékon hányan és milyen arányban osztoznak. Az erő már a Fidesz–KDNP-vel van.

Ezt az erőt érezni lehetett a hétvégén az immár több mint 72 ezer tagot számláló digitális polgári körök első országos találkozóján is a Papp László Budapest Sportarénában, ahová a 72 ezerből csak 12 ezer fért be, frenetikus hangulatot teremtve a helyszínen. A nagyszerűen szervezett és rendezett, nagystílűen látványos rendezvény az ellenzéki károgók szerint sokba került. Igazuk van, de kit érdekel? Semmi sincs ingyen, és egy választási kampány a világ minden országában, ahol országgyűlési választásokat tartanak, nagyon sok pénzt emészt fel, amin persze a hidegagyú kritikusok egyvégtében jajonganak, hogy jaj, azt a pénzt mi minden másra el lehetett volna költeni, de nyugtassuk meg a szerencsétleneket, hogy igen, drága dolog a polgári demokrácia, költséges játék a választási kampány, de mégis ezerszer jobb, mintha nem volnának választások – bár isten látja lelkünket, mi boldogan tudnánk élni balliberálisok nélkül is.

Ennyit a demagógiáról.

A jobboldal átvette a kezdeményezést a politikában, és most már nem is adja ki a kezéből. Erő és szervezettség tekintetében a hétvégi gyűlés egészen rendkívüli teljesítményt nyújtott. Egyszerre volt lazán pezsgő fesztivál a küzdőtéren berendezett miniexpó pavilonjai között, majd alakult át látványos politikai nagygyűléssé a hivatalos program kezdetére, hogy aztán annak befejeztével ismét fesztiválhangulatban vezessék le az ide érkezettek a bennük lévő feszültséget, hiszen bevallva-bevallatlanul a renegát focistafeleség által életre hívott mozgalom elképesztő arroganciája és fenyegetőzései sokkolták a közvéleményt. Mindenki várta, hogy milyen választ ad a jobboldal az árulók kihívására.

Hát elég csattanós választ adott. Kiderült, hogy nemcsak sokan vagyunk, de elegen is, és ami ennél is fontosabb, továbbra is rendületlenül hiszünk a szeretet és összefogás erejében. A szombati gyűlés legnagyobb értéke az volt, hogy az ide érkezett tizenkét ezrek a lelkükben hazavihették az erő és az egymás iránti szeretet tüzét, és ez a tűz nem fog elaludni jövő tavaszig. Még csak most kezdtek eszmélni a polgári körök országszerte, még csak most ébredtek rá arra, milyen páratlan erő van az összefogásban, de már erről beszél mindenki. Nem véletlenül vetette fel a miniszterelnök egy újabb békemenet lehetőségét október 23-ára, mert szó, ami szó, már olyan sokan vagyunk, hogy még a 70 ezer embert befogadó Puskás Aréna is kicsi volna.

Legyen békemenet! Készüljünk föl rá testben és lélekben is, legyünk ismét több százezren, adjunk erőt magunknak és egymásnak a fény és az árnyék, a szeretet és a gyűlölet egyre mitikusabbá váló küzdelmében.

A polgári körök egyszer már csodálatos tettet vittek véghez, amikor nyolc éven át tartották életben a szeretet és összefogás lángját. Most csak fél évig kell azt a lángot őrizni, hogy a csoda ismét megtörténjen.