„Egyesek attól tartanak, hogy Ukrajnának nyújtott támogatásunk eszkalációt vált ki. Hadd fogalmazzak világosan. Nincsenek rizikómentes lehetőségek. A legnagyobb rizikó azonban az, ha Putyin nyer” – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a múlt hétvégén lezajlott müncheni biztonsági konferencián.

Fordítsuk le magyarra: a harmadik világháború kitörésének kockázata csekélység ahhoz képest, hogy Oroszország megnyeri a háborút.

Hirdetés

Ön is így gondolja?

Önnek van kedve elszenvedni egy atomháború káros következményeit? És ha igen, melyik csoportba szeretne tartozni? Amelyik azonnal elpárolog egy atomcsapás következtében, vagy amelyik hosszan és keservesen szenvedve, végül sugárfertőzéstől hal meg? Mert ezek azok a lehetőségek, amelyek Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint csekélyek ahhoz képest, hogy Oroszország megnyeri a határainál zajló háborút, és ezzel eléri azt, amiről egyébiránt a Minszkben aláírt békeszerződésben már megegyezett az Európai Unióval, hogy Ukrajna a továbbiakban semleges lesz. Olyan szörnyű volna a NATO számára, ha keleti határainál béke lenne, hogy inkább vállal egy atomháborút?

Ne kapjon a szívéhez! Szerencsére ön nincs egyedül, sokan gondolkodnak hasonlóképpen, nagyon sokan vagyunk, akik a háborúnál többre tartjuk a békét. Közéjük tartozik Orbán Viktor miniszterelnök is: „…fontos, hogy ne szűküljön be a látásunk, ne legyünk provinciálisak. Lássunk túl Brüsszelen. Európán kívül minden ország tisztában van az ukrajnai háború korlátozott jelentőségével és saját nemzeti érdeke elsődlegességével. Ne szigeteljük el magunkat a világ józanul gondolkodó részétől. A magyar felfogás csak Európában kivétel, a világban általános. A magyar kormány nem tartja életszerűnek azt a feltételezést, hogy Oroszország fenyegetné Magyarország vagy Európa biztonságát. Ez legfeljebb az atomfegyverekre igaz, de azok bevetésének kockázatát az ukrán háború nem csökkenti, hanem növeli. […] Értjük, hogy az ukránok megpróbálják elhitetni Európával, hogy az oroszok nem állnak meg az Atlanti-óceánig, de ezt a fenyegetést a magyarok nem veszik be. Az egész világ láthatta, hogy az orosz haderő nincs abban a helyzetben, és jó ideig nem is lesz, hogy megtámadja a NATO-t.”

És még egy megnyugtató érv: „Miközben a mi békepárti és a többiek háborúpárti álláspontja a különbségeket hozza felszínre, elhomályosodik az a tény, hogy a stratégiai célok tekintetében teljes egyetértésben vagyunk. Azt akarjuk, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen Oroszország és Magyarország között kellően széles és mély terület, egy szuverén Ukrajna. A különbség az eszközökben van; a háborúpártiak szerint ezt Oroszország legyőzésével lehet elérni, szerintünk pedig azonnali tűzszünettel és tárgyalásokkal. A mi javaslatunk mellett van egy további súlyos érv is. Életeket csak tűzszünettel lehet megmenteni.”

Nehéz idők várnak ránk. „A háború egyre vadabb és kegyetlenebb lesz, ezért jó, ha felkészülünk, hogy a velünk szembeni hangnem is egyre durvább és kíméletlenebb lesz. Provokációk, sértegetések, fenyegetések és zsarolások…” Most pénteken jön el az első próbatétel, a háború kitörésének első évfordulója. Van-e esélye a békének? Megbocsátja-e az ukrán vezetés, hogy Magyarország önzetlenül segít minden bajba jutott menekültnek, de fegyvert továbbra sem hajlandó szállítani? Megbocsátja-e Nyugat-Európa, hogy Magyarország népe békét akar?

Korábban írtuk