– Jó reggelt, uram, rég láttam.

– Régen bizony. A 7-essel?

– Nem, én a 133-assal megyek. De ha már itt várunk, mit gondol maga erről a Soros elleni plakátkampányról?

– Színjáték. Igazából az Orbán a Soros barátja, a Soros embere, csak ő úgy tesz, mintha most szidná. Sőt! Valójában Soros fizeti őt azért, hogy teleplakátolja vele az országot.

– Rondán néz ki azért azon a plakáton…

– Színjáték. Aljas színjáték. Azért tettek rá egy ronda képet, hogy az emberek még jobban utálják, s így bevegyék Orbán dumáját, hogy ő utálja Sorost, s mivel Orbán Soros embere, Soros lakája, így Soros nyer vele, ha mindenki utálja őt, mert így még népszerűbb Orbán, aki egy Soros-bérenc.

– Khm. És ezt ön elhiszi?

– Ön talán nem? Látszik, hogy a háttérhatalom embere.

– Nézze, ilyen alapon akkor a török szultán sem volt háborúban a császárral. Csak megjátszották. Egy átverés.

– Még szép! Maga azt nem tudta, hogy a szultán, a bécsi uralkodó, a pápa és a pátriárka egyaránt a háttérhatalom embere volt? Ugyanabból a páholyból. Csak úgy tettek, mintha hadban állnának egymással, de amikor a török elfoglalt egy várat, és kiirtotta a védőket, meg felégette a környékbeli falvakat, az csak azért volt, mert ezzel jobban maga ellen hangolta a lakosságot, miáltal a császár népszerűbb lett, miáltal voltaképp az a sok halott a szultán népszerűségét növelte, és a császár járt azzal is jól, hogy elfoglalták a várait. Mit nem ért ezen?

– És önök? Most nyilatkozta az elnökük, hogy sosem volt a szélsőjobboldal pártján.

– Ez pusztán egy trükk. Egy okos és bölcs taktikai húzás. Az Elnök egy rendes széljobbos, csak így akarja megtéveszteni a párt ellenségeit, hogy sikerüljön a kormányváltás.

– Nekem ez gyanús…

– Persze, mert maga is egy náci, egy diktatúrára áhítozó alak. Egy mocskos antiszemita, aki beveszi a Zsidesz hazugságait, amit a Habonymédia böfög ki magából megállás nélkül. Végeztem magával. Itt a buszom. A viszont nem látásra.