Sólyom László Köztársasági elnök

Tisztelt Elnök Úr! Múlt szerdán délben az Európai Parlament ünnepélyes ülésén tartott beszédet az 1956-os magyar szabadságharc alkalmából. Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke úgy mutatta be Önt, mint aki az emberi jogok és a politikai szabadságjogok elkötelezettje.

Beszédében – akár 23-át követően azóta – engem megdöbbentő módon egyetlen szót sem szólt arról, hogy Magyarországon az alapvető jogokat, ahogyan a mostani kormány tagjai mondták korábban, amikor még az „imperialistákat” (amúgy „imperilestáknak” ejtve) szidalmazták, „lábbal tiporják”. Azon Európai Unió előtt nem említette azt, hogy Budapesten kismamától újságírókon és képviselőn át jezsuita szerzetesig vertek és lőttek ártatlanokat, amely azonnal felemeli a szavát, ha az emberi jogok területén nem tetszik neki valami Fehéroroszországtól Zimbabwéig. Önt az sem zavarja, hogy a bíróságok milyen ítélkezési gyakorlatot alakítottak ki. Ezt nem a balliberális politika és sajtó által minden ágy alatt keresett és „talált” „szélsőségesek” állítják, hanem Herczegh Géza, a Hágai Nemzetközi Bíróság volt bírája; Jávor Béla ügyvéd; Király Miklós, tanszékvezető egyetemi docens és Zlinszky János, volt alkotmánybíró október 12-i, többek között Önhöz is írt levelükben, amelyben ez olvasható: „A legsúlyosabb megítélés alá azonban az esik, ha független, csak a törvényeknek alávetett bírák, akiknek döntése garanciális jellegű, a tömegével előállított gyanúsítottakat megfelelő bizonyítékok és körültekintő eljárás híján, a kötelességszerű érdemi vizsgálat nélkül helyezték előzetes letartóztatásba. Több esetben már első fokú ítéletet is hoztak olyan személyekkel szemben, akiknek – az eset összes körülményeit megismerve – bűnössége kétséges vagy olyan jelentéktelen, hogy a rájuk kiszabott büntetés mesze eltúlzott. Sérti a jogállamiságot, hogy esetenként személyükben és a tett tárgyi súlyában kismértékű társadalomra veszélyes cselekmények büntetése messze nincs arányban a közelmúlt nem egy igen kirívó, jelentős súlyú bűncselekménye elkövetőjével szemben alkalmazott ügyészi indítvánnyal, illetve meghozott ítélettel.” Mint tudja, noha e levelet csupán két hete írták, azóta sok, még a korábbinál is koszosabb víz folyt le a Dunán. Érthetetlen, hogy Ön a tekintélyét, mint Borrell mondta, az emberi jogok és a politikai szabadságjogok elkötelezettje, nem veti be. Talán nem vagyok egyedül, aki felteszi a kérdést: az Ön ilyen irányú elkötelezettsége mennyire rugalmas?

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

Miniszterelnök Úr! (Ez formai megszólítás.) Ahhoz nincs hozzáfűznivalóm, amit az ön parancsára tettek és tesznek, amióta ön van kormányon. Arról e hetilapban sokszor és sokat írtak. Nyilvánvalóan fognak is. Egyet azonban elárulok önnek. Újabb elégedettségemet. Talán tudja, eddig igencsak sokat bíráltam a Fideszt az önökkel szemben mutatott gyengeségéért. A sors iróniájának érzem, hogy sokan, akik akkor bírálatom keménységétől – és nemegyszer magától a bírálattól – megijedtek, sőt azt rossz néven vették, most közülük nemegy fejezi ki nekem elégedetlenségét a Fidesszel, míg én elégedetten látom, ahogyan az ellenzéki párt és annak vezetője egyre hangosabban lép fel nemzetközi fórumokon, az Európai Uniótól kezdve Berlinig és végre, végre, a világ elé igyekezik tárni azt, hogy önök valójában kik. És a világ, nem utolsósorban az unió, kezd felfigyelni, holott az önök barátai szinte teljes egészében belakták a médiát – szerencsés kivételekkel, mint, elsősorban, a nehézsúlyú BBC is és, nyilván önöknek is meglepő módon, a CNN, amely az utóbbi időkben a korábbinál jóval objektívebben számol be arról, amit önök tesznek. Az pedig különösen fontos, hogy az Európai Unió „kormánya”, az Európai Bizottság képviseletében Franco Frattini, a bizottság alelnöke, az igazságügyért, szabadságjogokért és biztonsági kérdésekért felelős biztos (amely fogalmak hallatán ön nyilván kacag egy jót, míg karjait az andalító zenére égnek emeli) az ön kormányának rendőrminiszterét kérte fel rendőrsége brutalitásának kivizsgálására. (Hogy az unió mennyire naiv, azt most hagyjuk, de ennek, ismerje el, hatalmas lélektani hatása van és önök berezeltek.) Azt is jó látni, hogy már nem kell oly sokaknak elmagyarázni az ön pofonegyszerű kormányzási filozófiáját: „lopjunk amennyit csak tudunk, majd véleményközvetítőink és saját magunk segítségével kürtöljük szét a világban, hogy ellenzékünk antiszemita, fasiszta, szélsőjobboldali, vandál, marginális csürhe”. Annak ellenére, hogy ön még egy ideig örülhet, amiért ezt a vonalat igen erősen fenn tudja tartani olyan skrupulus nélküli emberekkel, mint amilyen Göncz Kinga vagy a Budapesten „rettegő” balliberális külföldi újságírók nagy része, de ha az ön ellenzéke nemcsak belekap a világ és az Európai Unió megfelelő tájékoztatásába, hanem azt módszeressé és rendszeressé teszi, majd – ez már csak álom persze – elkezdi építeni azt az intézményrendszert, amelynek a jobboldalon már régen ki kellett volna épülnie, akkor önökre nagyon keserű idők jönnek. Minden dörzsöltségük és rablott kincseik dacára. Naivan azt hittem, hogy ellenzéküket az elmúlt években eleget ütötték ahhoz, hogy elkezdjenek visszaütni. Nem tették, még a 2006-os választások elcsalása (mármint az ön hazugságaival) után sem. De most már – ha cinikus akarnék lenni – olyan határokat is átléptek, például az ággyal együtt ötven kilós, szegény Révész Máriusz országgyűlési képviselő rendőri megsebesítésével, ami ellenzékét legalább az önöknek oly fájó lépésekre ösztönzi. Folytassa csak, Gyurcsány. Mi is folytatjuk.

Boross Péter MDF

Tisztelt Uram! Demszky Gábor főpolgármester – a Kádár-rendszer saját ellenzékének egyik tagja, aki egykor szomorúságában besétált beszélgetni a Gyorskocsi utcába és aki New Yorkba járt friss levegőt szívni akkor, amikor sok volt politikai fogoly a határt sem léphette át – olyan módon korlátozta a tüntetéshez való jogokat, ahogyan az a szerencsére Albániából is eltűnt Nanos Fatónak sem jutott volna eszébe. Mint a hírekben olvasható volt, a fővárosi közgyűlésben egy MSZP-s és egy SZDSZ-es frakcióvezető javaslatára, „puccsszerűen beterjesztett indítvány alapján” a múlt csütörtökön módosította a fővárosi közterületek használatáról és rendjéről szóló rendeletét. Az egyfős balliberális többség az MDF-es képviselők egyöntetű támogatásával előbb létrehozta az új ciklus első politikai testületét: a Steiner Pál (MSZP) elnökletével csütörtöktől működő várostervezési és városképvédelmi bizottságot, amelyben azután egy MDF-es képviselő a koalícióval megszavazta azt a korlátozást, amelynek köszönhetően a jövőben ők döntik el, hogy megtarthatnak-e egy politikai rendezvényt. Az MDF-es képviselő – mint a Halottak Napja miatt előre hozott lapzárta napján, múlt hétfőn a rádióból hallhattuk – „véletlenül” nyomta meg a gombot. Újabb véletlen, amely szintén nem fogja önt zavarni. Mint ahogyan tudtommal az sem zavarta, hogy az egypártrendszerben a „vendéglátó-ipari egységeket” a titkosrendőrség lehallgatta. Ön, aki oly felháborodottan tiltakozott annak idején, hogy ha pártját azzal vádolták, öszszejátszik a koalícióval, netán, ahogy mondanák az utcán, azt „kilóra megvették”. Ön Dávid Ibolya miniszterelnök-jelöltté jelölésekor a Thália Színházban elmondott beszédében azt mondta: „Nem vagyunk sem megvásárolhatók, sem fölfalhatók”. Oh, yes. Ezek után fusson be a Nap-keltébe bölcselegni a második Wekerle-kormányról.

Fodor Gábor SZDSZ

A múlt héten azt nyilatkoztad a budapesti „eseményekről” (ahogyan barátaitok nevezték egykoron az 1956-os forradalmat is, a „sajnálatos” jelzőt elé rakva) tárgyilagosan tudósító BBC világszolgálata rádiójának, hogy épp vidéken jártál és tapasztalatból tudod, a vidékiek nem is értik, ami a fővárosban történik és „gyűlölik” azt. Néhány órával később csattanós pofont kaptál képtelen állításodra a Magosztól, amely bejelentette: ezer traktorral akar téged és barátaidat meglátogatni. Mint szokásotok, ha hatalmon vagytok, egyetlen érvhez, az erőszakhoz nyúltatok, illetve helyeztétek kilátásba, és kitiltottátok a traktorokat Budapestről, valamint a rendőrséggel megtiltottátok a felvonulást. Ezek után még a mostaninál is kevesebben hiszik el azt, amit a „Demokratikus Ellenzék” múltjáról akartok elhitetni az emberekkel. Szavazótáborotok pedig tovább zsugorodik.

Lengyel László médiaközgazdász

A Such-féle rádió október 24-i, 14:26 perccel jelölt híre így hangzott „Lengyel László szerint a népszavazás arra jó, hogy fenntartson egy társadalmi érdeklődést a Fidesz oldalán, illetve, hogy a külföldi befektetőket elriassza Magyarországtól.” Nem tudom, hogy a nagyközönség mennyire van tisztában az ön nyilván csupán a véletlenből fakadóan nagy szeretetével a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank, nem beszélve az idősebb Bush Új világrendje iránt, de ilyen gyomorforgató mondatot még nem mert kimondani az elmúlt tizenhat évben azok közül talán senki, akik retorikájukban a demokráciát tetováltatják homlokukra, mint ön. A külföldi befektetőket elriasztja a demokrácia talán legdirektebb és legfönségesebb intézménye, a népszavazás? Valóban? Őket, akik meg sem rezdülnek attól, ha példának okáért a svájci polgárok egy népszavazáson netán úgy szavaznak, hogy az idegenek ottani letelepedését korlátozzák? De annak örülnek a befektetők, ha egy kormány háztartását Európában oly mértékben adósítja el, hogy az emberekből a lopott, elfecsérelt és elosztogatott pénz pótlására a még bennük lévő szuszt is ki kell szorítani? Továbbá: ön szerint a demokrácia intézményét felülírják a befektetők érdekei? Azon befektetőket, akik remekül megvannak az emberi jogoknak még a fogalmát is kiirtó Szaúd-Arábiában, vagy ott rabolják ki Kongó mesés ásványkincseit, ahol tudják, miközben e szerencsétlen ország az elmúlt években négy és fél millió hullát számolhat meg a föld alatt az idegen „befektetők” mohóságának eredményeként? Akikről persze nem beszélünk, ugye? Mert önök éppen annyira „antirasszisták”, mint amennyire „demokraták”. Menjen és fektesse be.

Tamás Gáspár Miklós

A brit ultrabalos Szocialista Munkás nevű lapban azt írtad, hogy „A baloldali értelmiségiek meg vannak rettenve és csendben vannak – manapság a szélsőjobboldali internetes honlapokban fényképüket, lakáscímüket, lakástelefonszámukat, e-mail címüket teszik közzé, hogy megkönnyítsék a megfélemlítést és brutális fenyegetéseket”. Ez új információ: mások úgy tudják, csak a szinte minden esetben összevert tüntetőket képtelenül szigorúan elítélő bírák néhányának adatait tették fel az internetre. Azért lelki szemeimmel látom, amint György Pétertől Vásárhelyi Márián át az egész, állami pénzekkel agyontámogatott balliberális média retteg, ahogyan látják, amint védtelen serdülőket, gyermeküket védelmező anyákat, kismamákat, öregeket, turistákat, szerzetest, képviselőt ütik, verik és lövik a rendőrök. Nem is értem, hogy Franco Frattini, az Európai Bizottság igazságügyért, szabadságjogokért és biztonsági kérdésekért felelős biztosa miért a rendőri brutalitások miatt követel vizsgálatot a Gyurcsány-kormánytól és miért nem azt vizsgálja ki, hogy baráti és haveri köröd miért retteg. Majd pedig – a vizsgálat eredményeként – megindulhat a rettegésért kifizetendő kárpótlási folyamat, amelyet a legjobban úgy lehetne behajtani, hogy az adóprésen szorítanak egyet. Ha rettegésetek igazolásra is lenne szükségetek, forduljatok az éppen kéznél levő antifasiszta bizottsághoz. Lehetőleg rendőrségi fegyverropogás közben menjetek oda hozzájuk, mert az ilyen bizottságok – a balliberális értelmiséghez hasonlóan – akkor nyalja igazán a szája széléről az örömtől lecsorduló nyálát, ha gumigolyóval lövik az őket halálra rémítő várandós anyákat.