Körmendy-Ékes Judit

médiajogász, az ORTT volt elnöke

Tisztelt Asszonyom!

A Tilos Rádió botrányos adássorozatait követően baráti médiumokban ön váratlanul feltárta azt, hogy az ön elnöksége idején a Tilosnak a frekvencia odaítélése puccszerűen történt. Közölte, hogy sem ön, sem a Fidesz által delegált testületi tag, Erdős Zsuzsanna nem vett részt a 2002. késő őszi szavazásán. Vagyis azon az MSZP-s Ladványszky György, az MDF-es Wéber János és az SZDSZ-es Tímár János vett részt.

Ön a HírTV-ben azt is elmondta, hogy Hajdu Istvánnak, az ORTT önt követő elnökének nem javasolja a sugárzási frekvenciaszerződés felbontását. Ezzel szemben néhány nappal később, pontosan vasárnap, a Fidesz médiatagozata – nagyon helyesen – nyilatkozatban sürgette Hajdut a szerződés felbontására és – szintén nagyon helyesen – kiemelte, ha nem bontják fel, annak a társadalmat is tekintve beláthatatlan következményei lesznek.

A lényeg: igazán kár, hogy az önt kérdező újságírók egy picit nyuszik voltak, elnyomva magukban a szakma által követelt kíváncsiság parancsát, és nem tettek fel két alapvető kérdést, amit most pótolok

1. Ha Erdős Zsuzsannával nem voltak ott a szavazáson, hol voltak? A budoárban?

2. Ha nem tudtak volna netán arról, hogy szavazásra kerül a sor és önök ellen a három másik ORTT testületi tag puccsot hajtott végre, miért nem tartottak erről azonnal sajtókonferenciát?

Itt valami nem stimmel.

* * *

Wéber János

Az ORTT MDF-es tagja

Kedves János!

Az MDF most szintén a Tilos Rádió sugárzási engedélyének a visszavonását sürgeti. Elmondanád nyilvánosan – ha lehet, a Demokratának e levélre válaszolva –, hogy te miként szavaztál az akkor már bizonyítottan a legförtelmesebb vulgaritást, a kereszténység- és magyarellenességet képviselő, Soros-támogatású rádió frekvenciakérelme ügyében?

* * *

Tímár János

Az ORTT SZDSZ-es tagja

Tisztelt Tímár Úr!

Elképzelni sem tudja, hogy mennyire becsülöm önt, mint érdekérvényesítőt. Főleg azért, mert ön élete minden percében mindazon SZDSZ-es érdekeket képviseli, amelyek végtelenül ártalmasak és kártékonyak a társadalom nagy-nagy részére. Önről – ellentétben a jobboldal képviselőivel – nem lehetne feltételezni sem, hogy ne szavazott volna a Tilos Rádió frekvencia-koncessziójára. Önt – ha például az ORTT-t vezetné – nem lehetne megpuccsolni, ha pedig valaki azt mégis megtenné, gondoskodna arról, hogy annak óriási jogi és médiabeli következményei legyenek. Évekre. Egyébként az SZDSZ minden tényleges és nem hivatalos tagját nagyon nagyra becsülöm.

Ahogyan önök mindenütt ott vannak, amire a jobboldal képviselői még csak nem is gondolnak. Mert a jobboldaliak azt hiszik, hogy amire ők nem gondolnak, az lényegtelen. De ön és embereik nagyon jól tudják, hogy ez mennyire nem így van. Minden fontos.

Ahogyan az önök emberei még arra is vigyáznak, hogy a Kairosz kiadónak például Szent Ágostonról írt könyveit vagy Szent Ágoston írásait karácsony előtt se engedjék be mondjuk az Auchanba, a Corába és a többi áruházláncba. Ahol a könyvbeszerzést pontosan azon embereik irányítják, akik Kende-könyveket írnak és iratnak Orbán Viktorról vagy „hosszú bájtok éjszakáját” Simicska Lajosról. Akik tudják, hogy inkább maffiózók (igaziak, valamint maffiózó újságírók) könyveit kell terjeszteniük a hipermarketekben és egyéb helyeken, minél nagyobb példányban, de sohasem Szent Ágostont. A szétrothasztás, a szétzilálás érdekében.

Mert önök pontosan tudják, hogy egy szétrohasztott világban az önök kohéziója még jobban érvényesül. Le a kalappal ön és önök előtt.

Egyébként magyarázza el Körmendy-Ékes Juditnak, hogy ön miként viszonyult volna egy olyan rádió frekvenciakérelméhez, amelyik korábban a Dávid-csillagot „nagy szarnak” nevezi, Mózest pedig lebuzizta volna és hírekben mondta volna be, hogy az ön gyereke valójában Suchman Tamástól származik (a Tilos a híradásában mondta be, hogy Körmendy-Ékes gyereke Orbáné).

Önök azért vannak nyerőben minden téren, mert önök értik, hogy minden ponton ott kell lenni.

Éjjel, nappal. Minden lényeges.

* * *

Heisler András

A Mazsihisz elnöke

Tisztelt Elnök Úr!

A Magyar Hírlapban – ez azon lapok egyike, amelyek 14 év óta önökkel mindenben egyetértenek – a Tilos Rádió ügyében több cikk is megjelent. Így a december 29-i számban is, amelyben Bolond szél címen szerkesztőségi állásfoglalás olvasható. Az, hogy a vezércikk címe máshogy fogalmazna, ha a kijelentés netán fordított éllel hangzott volna el egy nem létező náci adóból, most hagyjuk. És tételezzük fel, hogy a lap kivételesen nem cinizmusból, vagyis komolyan, tehát nem csupán az adott szituációra szabva, hanem elvként írta, hogy „megszólaltak egyházi méltóságok is, maga Erdő Péter bíboros is, aki – bölcsen – nem »ragozta« a szabadszájú rádió részeg műsorvezetőjének minősíthetetlen szavait, hanem a gyűlölet helyett a szeretet parancsára irányította a figyelmet. Vagyis megmutatta, hogyan kell egy társadalomnak, a közbeszédnek ilyen helyzetből »kijönni«”.

Hogy a lapnál most hirtelen mennyire a megbocsátó keresztény „vonal” lett a trend, azt a lap év végi számában egy SZDSZ-es lelkész is megerősítette, aki ugyanerről ezt írta: „Milyen nagy szerencse, hogy Erdő Péter bíboros úr (nem először kinevezése és felszentelése óta!) gyorsan, bölcsen és igazán keresztényi módon reagált, amikor úgy nyilatkozott, hogy imádkozik a műsorvezető fiatalemberért. ő ismeri és követi Krisztust, aki a Hegyi Beszédben erre biztatta tanítványait: »Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért. Így lesztek fiai mennyei Atyátoknak«”. A lap nyomán megkérhetném önt én is, hogy ezentúl a jövőben az eddig követett szokásuktól eltérően úgy viselkedjenek, mint azt az önökkel minden esetben egyetértő Magyar Hírlap ajánlotta? Tehát egyik emberük se hazudja a jövőben az osztrák közszolgálatnak (mint tette a 2002-es választási kampány idején), hogy Budapest utcáin verik a zsidókat. Tehát embereik ne házaljanak hamis idézetekkel összetákolt könyvekkel Magyarország antiszemita hírét keltve (az Antiszemita közbeszéd évente megjelenő köteteire gondolok, amelynek egyik szerkesztője az MTI vezére, Vincze András, aki az idén megtiltotta az MTI-ben a karácsonyfa felállítását, merthogy az egyesek érzéseit „sérti”). Tehát ne fenyegetőzzenek nemzetközi botránnyal minduntalan, ha nem tetszik önöknek egy-egy jogerős ítélet, vagy ha azt akarják elérni, hogy az ORTT ítéljen el egy rasszizmus ellenes jegyzetet (!!!) csak azért, mert az nem az önök szája íze szerint hangzik el. Inkább, mint a MH is ajánlotta, intézzék „bölcsen” a dolgot: „ne ragozzák”, és a gyűlölet helyett a szeretet parancsára irányítsák figyelmüket. Netán imádkoznának is egy sort ellenségeikért. Mint azt az SZDSZ lelkésze javasolta, aki nagyon élvezné, ha a naponta leköpött, kipusztítandónak tekintett ellenség szeretné leköpőit.

Tehát recept a jövőre: nem gyűlölködni, mosolyogni és szeretni ellenségeiket. Ifjabb Hegedűs lelkész lelki üdvéért pedig ereszszenek meg egy fohászt.

* * *

Koltai Lajos

operatőr

Tisztelt Uram! Már nem tudom, hányadik alkalommal látom önt a televízióban a Sorstalanság című filmjükről nyilatkozni. Felőlem ott és annyiszor nyilatkozik, ahol és ahányszor akar. Az üzlet az üzlet. Ahhoz viszont – mint adófizető, aki az ön filmjét támogatja – közöm van és ellenérzést kelt bennem, amikor az áldozat szerepét ölti magára, akit bántanak. Holott ön minden, csak nem áldozat. Sok pénzén egy újabb holokausztfilmet készít, ami majd a többi holokausztfilmhez hasonlóan learatja a learatható díjakat.

Önt egyébként akkor tartanám bátornak, ha az árral szembe menne. Például a hétmillió ukrán kiirtásáról készítene egy filmet. Vagy arról, hogy a világot miért nem érdekli az a kétmillió dél-szudáni, akit a khartumi kormány irtott ki 1994 óta. Csak nem azért nem „érdekli”, mert a sajtót nem szudániak irányítják? Ennek ellenére, kétmillió élet – még ha fekete is – megérne egy filmet, nem? Mielőtt e levél miatt ismét áldozatnak képzelné magát, idemásolom azt, amit Kertész Imre nyilatkozott a német balliberális értelmiség vezető hetilapjának, a Die Zeitnak arra a kérdésre: „Vannak-e még olyan emlékei Auschwitzról, az ottani gyerekről, ami még nem lett irodalommá?” A válasz: „Én mindent eladok. Épp most írtam meg a Sorstalanság forgatókönyvét, amelyben még elmentettem néhány emléket.” Ehhez még annyit: ön csak egyetlen szempontból bátor. Amiért egyáltalán itt mer élni. Hiszen ön a lehetetlenséget kísérti.

Forgatókönyvírója ugyanis a Zeit azon következő kérdésére, hogy Berlinben „száműzetésben” él-e, ezt feleli: „Tulajdonképpen igen. Noha Magyarországon a választások után a dolgok éppen változni látszanak. Repüljön el mélyrepülésben Kelet-Európa fölött! Fentről gyönyörű, de ne próbáljon landolni, mert ott élni lehetetlenség!” Ön tehát a lehetetlenséget kísérti.

Ami pedig a forgatás pilisi helyszínét illeti, ajánlom, helyette forgassanak Rafahban vagy Dzseninben. Hiszen ott faji alapon aláznak meg naponta egy népet és zárják hatalmas falakkal gettóba. Igaz, az a táj még mélyrepülésben sem élvezhető. Netán azért tart az ottani forgatástól, mert egyrészt visszalépnének szponzorai, másrészt mert önt fejbe lőhetik?

De hát áldozatnak nemcsak látszani kell, hanem annak is kell lenni.

* * *

Helyreigazítás

Lo­vas Ist­ván Heis­ler And­rás­hoz, a Ma­zsi­hisz el­nö­ké­hez írt nyílt le­ve­lé­ben az a va­lót­lan ál­lí­tás sze­re­pel, hogy az MTI ve­ze­tője az MTI-ben meg­til­tot­ta a ka­rá­csony­fa ál­lí­tá­sát, mi­vel az egye­sek ér­zé­keny­sé­gét sér­ti. Ez­zel szem­ben a va­ló­ság az, hogy az MTI el­nö­ke (aki­nek ne­ve a cikk­ben írt­tól el­té­rően he­lye­sen: Vin­ce Má­tyás) sem az idén, sem ta­valy nem til­tot­ta meg a ka­rá­csony­fa ál­lí­tá­sát az MTI-ben, ezért nem is hi­vat­koz­ha­tott ar­ra, hogy a fa­ál­lí­tás egye­sek ér­zé­keny­sé­gét sér­ti.