Magyar minta
„Intézetünk megvizsgálta, hogyan változott az elsőként, másodikként vagy többedikként megszületett gyermekek aránya az összes születéshez képest. A harmadik gyermek vállalása esetében látható a növekedés, vagyis valóban egyre inkább divatossá válik a nagycsalád” – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet elnöke.
Azt is megtudtuk tőle, hogy Nyugat-Európában egyre nyomasztóbb a demográfiai apály (amelyet a bevándorlás sem képes enyhíteni), ezért a termékenységi ráta 1,62-ről 1,56-ra csökkent. Mivel arra vonatkozó adatot, hogy milyen ez a ráta például a németországi németek vagy a franciaországi franciák és más európai népek körében, a kor emberjogista kánonja szerint tilos közölni, csak sejthetjük, hogy az európai népesedési mutató ennél rosszabb lehet.
Magyarország lakossága is csökkenő tendenciával küzd, ezért örvendetes, hogy nálunk úgy nőttek a születések, hogy közben tíz százalékkal csökkent a szülőképes női korosztály létszáma. Ezért óriási eredmény az, amit az Eurostat tett közzé: a termékenységi arányszám nálunk a 2010-es 1,25-ről 2018-ra 1,55-re emelkedett. Ráadásul bizonyosak lehetünk abban, hogy a tendencia az azóta eltelt két évben is folytatódott.
Ugyanis a számok, a legfrissebb adatok ezt támasztják alá. Idézzük ismét Fűrész Tündét: „azt látjuk, hogy az első fél évben összesen 5,5 százalékkal emelkedett a születések száma. A téli időszakban több mint nyolcszázalékos volt az emelkedés – a tavaszi számok kisebb többletet mutattak, és most júniusban megint 8,2 százalékkal nőtt a születések száma. Ezzel párhuzamosan a termékenység is hat százalékkal növekedett, és örvendetes, hogy a halálozás a járvány ellenére is 5,5 százalékkal csökkent az elmúlt hat hónapban. Ennélfogva a természetes fogyás is 23 százalékkal mérséklődött.”
Mindez nem véletlen, mert abból a folyamatosan bővülő és fejlődő támogatási rendszerből fakad, amelyet az Orbán-kormány az elmúlt tíz évben vezetett be. A teljesség igénye nélkül említhetjük a babaváró támogatást, amelyet már több mint százezer család tudott igénybe venni, vagy a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását, amelynek révén 15 ezer család jutott új autóhoz, és a fantasztikusan sikeres csokot, amely eddig már több mint 600 ezer fiatal szülő és gyermek számára jelentett új otthont.
Amikor az Orbán-kormány elindította a népesedési programot, szembefordulva a legyőzhetetlennek tekintett európai végzettel, és kimondta, hogy a magyar nemzetnek ki kell harcolnia a túlélés jogát, de a saját erejéből, és ezt a túlélési parancsot tette meg tevékenysége legfőbb céljának, ennek rendelt alá szinte mindent, a gazdaságot, a közpolitikát, a kultúrát, az oktatást a fejlesztési elképzeléseket, akkor – legyünk őszinték – tíz évvel ezelőtt egy még lehetetlennek látszó cél teljesítésére vállalkozott.
Az idő igazolni látszik e törekvéseket, és a magyar minta egyre népszerűbb azon európai országok körében, ahol még van lehetőség a nemzeti túlélést választani. Ennek megfelelően nő az elutasítás és a gyűlölet azon országok körében, ahol a túlélésre a nemzeti keretek között már nincs esély, ahol a jövő homályba vész, mert feloldódnak a nemzeti kontúrok, elvész a nyelv, a kultúra, kihullanak a hagyományok, és végül csak a bizonytalan tömeg agresszivitása marad. Európa ketté fog szakadni. De csak harminc évre van szükség, és a magyar minta a keleti részen évszázadokra rögzítődik.
