Fotó: YouTube (képernyőkép)
Hirdetés

A Brüsszelben felhúzott és azóta idegesítő búgócsigaként ide-oda görgő Törpojáca felocsúdott a Szily Nórától karácsonyi ajándékba kapott kényeztetés kiváltotta aléltságból, és újévi nyitányként jól megrázta csatos öve szorongatásától kemény öklöcskéit: „aki (…) bármilyen módon szembefordul a magyar nép akaratával, legyen az akár köztársasági elnök, akár titkosszolga, akár alkotmánybíró és részt vesz egy alkotmányos puccsban, az a legsúlyosabb következményekkel számolhat.”

Mármost ebben tökéletesen igaza van Brüsszel Magyar-hangjának, bár egy puccs éppenséggel fogalmilag nem lehet alkotmányos. Mindegy, a lényeg, hogy aki a választáson világosan kinyilvánított népakarattal szemben akar fellépni, azt keményen felelősségre kell vonni. Akár a választás előtt, elvégre az alkotmányos rend elleni szervezkedés BTK-tényállását valósítják meg mindazok, akik arról álmodoznak nyilvánosan, hogy a baloldal választási győzelme esetén félre kell dobni a jogrendet, és parlamenti kétharmad híján is kétharmados többséget igénylő döntésekkel verjék szét a jogállamot. Például Fleck Zoltán, aki a közpénzből működő Eötvös Loránd Tudományegyetem jogszociológusaként a mi adónkból uszított ellenünk már 2022-ben: „időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről”, hogy „gyors, minimalista, sebészi pontosságú” államcsínnyel „félreállítsák” a legfőbb ügyészt, az alkotmánybírókat és másokat, az ellenzéki többségű Ország­gyűlés pedig rendeleti úton irányítva megsemmisítse az Alaptörvényt. Ugyanő mondta:

„Forradalomra van szükség, nem kormányváltásra, (…) akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolni a köztársasági elnökre a kormányalakítás érdekében.”

A Népszava című vérbolsevik propagandakiadvány egyik Szamuely-klónja, Batka Zoltán így uszított a Fidesz-KDNP és a nemzeti kormány mögött álló többség ellen:

„az ilyenekkel szemben csak háborús politikának van értelme. (…) ez egy háború, ők pedig az ellenség. (…) A magyar ellenzéknek nem sóhajtozni kell a 2010 előtti polgári élet után, hanem az ukránokról példát venni.”

Nemrég a szerencsétlen űzött lélek, Puzsér Róbert fenyegetőzött Magyarország felgyújtásával arra az esetre, ha nem a baloldal szája íze szerint alakul a választási eredmény – lásd szakirodalomként a mára méltán feledésbe merült bolsi agitátor, Somlyó Zoltán Hol van a cár? című harcos mozgalmi zöngeményét:

„A lámpavason fej már rég nem lógott! Fölgyújtjuk mostan Moszkvát, Novgoródot!”

Kétségtelen, hogy az efféle lázas lélekzúdulatokra, megkeseredett gyűlöletből előtüremkedő agyömlésekre jogi szempontból a Büntető Törvénykönyv 254. paragrafusa vonatkozik, mármint hogy „aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő”

Törpojáca tehát, bár tőle sem áll távol az erőszak és a primitív fenyegetőzés, tévedésből kivételesen igazat mondott, a puccsot hirdetőknek a legsúlyosabb következményekkel kell szembenézni. Legalábbis kellene…