A balliberális média kedveli e műfajt, melyben az egyik balliberális személyiség fényezi a másikat. A balliberális média a nem balliberális példányokat nem fényezi. S mert a mi médiumaink ritkán ajnározzák az övéiket, az a hamis látszat keletkezik, hogy aki balliberális, az piros ász, aki nem, az tök alsó.

Ascher Tamás jelentékeny színházi alkotó, mint emberi alak helyes, humora sajátosan ironikus. Beszélgetőtársai szemébe ritkán tekint. De mit lehet tenni? Van kövér, van sovány és van, aki mellénéz. Jelenleg Ascher a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora. Magyar Bálint kultuszférfiú áldásos működése következtében az összes művészeti főiskola egyetemi rangba menekült. Doktorokat is képeznek, a dolgozatok nemegyszer a doktorjelölt érzelmi életéről regélnek, nagyképűség a köbön.

Liszt Ferenc úgy gondolta, hogy a művészjelölt mestere vezetésével tanuljon meg zongorázni. Néhai Gellért Endre kikergette a színiiskolából a filmgyárba az elbűvölő Törőcsik Marit, néhai Várkonyi Zoltán azt hirdette, hogy a naivákat nem tanítani, hanem szerepeltetni kell. Ma a színinövendék az „egyetembe” gyömöszölve gyűjtögeti a kreditet és szívja a füvet. Álszakok szerveződnek, folyik a pénz, csökken a diploma értéke, elbizonytalanodik a nemi identitás, de ma nem erről szól az ének.

Ascher Tamás a Klubrádió adásában elismeri, hogy a balliberális oldalon bizony történt kirekesztés politikai okból. E sorok írója köszöni Aschernak a beismerést, hisz az általa említett eset épp e sorok írójával történt. 1999-ben Léner Péter, Marton László, Zsámbéki Gábor és Kerényi Imre megalapítja a Budapesti Színigazgatók Egyesületét.

2002-ben Kerényi Imre színigazgató hangosan kiáll a bukott Fidesz mellett. Az általa alapított szakmai szervezettől levelet kap. Ebben ez áll: „Beszédeiddel, cikkeiddel nem értünk egyet, azok gondolkodásmódját, szóhasználatát elítéljük… a jövőben Veled semmilyen szakmai fórumon nem vállalunk közös részvételt.” A szöveg Heller Ágnes tanárnő felindult filippikáira emlékeztet. Az aláírók: Bálint András, Jordán Tamás, Marton László, Meczner János, Léner Péter és Zsámbéki Gábor. Valamennyien színigazgatók. Főpapok. Arcukon a korábbi mosoly helyett epe. Ugyanekkor Balázsovits Lajos színigazgató hangosan kampányol Kuncze Gábor mellett. Ő nem kap levelet.

E levél miatt Kerényi Imre a balliberális világban elveszíti minden állását és megbízatását, televíziós műsorait is. Tanári munkája a Színház- és Filmművészeti Egyetemen több éves kiszorítósdi után 2010. június 15-i hatállyal (!) szűnik meg. Ugyanitt generációs társai, Babarczy László, Huszti Péter, Marton László, Székely Gábor, és Zsámbéki Gábor nem veszítik el tanári munkájukat. Minden érintett személy Kossuth-díjas. Kerényi Imre is az. Főpapok.

2010 áprilisában a bődületes bukás után Kerényi Imre megkérdi kollegáit, szükséges volt-e 2002-ben aláírni az ördögűző levelet. Az ifjúkori barát, Marton László a leghelyesebb. Azt állítja, nem írta alá a levelet. Aláírta. Bálint András visszahívást ígér, de erre nem kerül sor. Léner Péter kórházban van, azt mondja, nem diszponálhat. Zsámbéki Gábor fenntartja a véleményét. A Kerényi-félék feltüzelték a népet, ebből lett az, ami van.

Jogállam van, kedves balliberális barátaim, ahol kétharmados felhatalmazással nem ti álltok a kormányrúdnál. Meg kell ezt szokni. Mint hajdan a nagy Szovjetuniót. De van magyar kibontakozás!

A minap, az utcasarkon az egyik kedves kirekesztő, Léner Péter, a József Attila Színház volt igazgatója végre mosolyog. És elismeri, hogy helytelen volt az ördögűzés. Brávó, Léner Péter! Meghívom Léner Pétert az Echo Televízióba. Mondja el ő, milyen is az a drága jó balliberális kirekesztés. A balliberális kirekesztés feltűnően makacs. Berovódott, mint az emberi személyiségbe a gén.

A múlt héten került sor egy elsőkönyves író könyvbemutatójára. A könyv előszavát Kerényi Imre írta. A szöveget a balliberális kiadó nem jelentette meg. Viszont minden jelenlévő kapott ingyen Népszavát. Halleluja! Ascher Tamás rektorsága közben ügyesen meghosszabbodott. E sorok írója azt tanácsolja a színészjelölteknek, hogy jelentkezzenek a vidéki színházak igazgatóinál. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen kívül is van élet – és színésznevelés.

A médiát a közérdek ellenőrzése alá vonni nem kell félnetek, jó lesz.

Kerényi Imre