MI: a jövő alakításnak stratégiai csatatere

A globális MI-dominanciáért folyó harc az USA és Kína techcégei között zajlik. Az MI amerikai vezetői mind magas áron lévő zárt rendszerekre összpontosítanak, hogy maximalizálják bevételeiket, és busás profitot generáljanak a befektetéseikből. „A kínai DeepSeek R1 kibocsátása egy zavaró mérföldkő, amely megbízható alternatívákat hoz az amerikai techóriások által kifejlesztett MI-modellekhez képest, és így felgyorsítja a globális MI-tájkép változatosabbá válását, amit nemcsak a vezető digitális hatalmak közötti rendszerszintű versengés, hanem a növekvő politikai instabilitás is táplál.” (Challenging US dominance: China’s DeepSeek model and the pluralisation of AI development, iss.europa.eu, 2025.07.28.)

A piac teljes mértékben arra számít, hogy az amerikai techcégek monopóliumot fognak gyakorolni a globális MI-piacon, és csillagászati, de teljes mértékben spekulatív értékelésekkel jutalmazza őket. Például az OpenAI értékét 500 milliárd dollárra saccolják, annak ellenére, hogy 2024-ben csak 5,5 milliárd dollár bevételt ért el milliárdos üzemeltetési veszteséggel, és pénzügyi igazgatója elismerte, hogy a cég nem lesz nyereséges, amíg el nem éri a 125 milliárd dolláros bevételt.

Összehasonlításképpen az Alibaba, a kínai e-kereskedelem és MI-vezetője 280 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkezik, ami éppen a fele az OpenAI-ének, pedig 2024-ben 11 milliárd dollár profitot termelt 130 milliárd dolláros bevételből, ami több mint hússzorosa az OpenAI által realizáltnak. A kínai MI-vezetők a nyílt forráskódú stratégiát választották, ami az amerikai zárt, szabadalmazott rendszer ellentéte, teljes hozzáférést engedve a felhasználóknak és fejlesztőknek szabad határmodelljeikhez. „A pekingi vezetés az MI stratégiai ágazatként való kezelésének köszönhetően az elmúlt két évtizedben élénk MI-ökoszisztémát hozott létre, és szűkítette a technikai szakadékot az Egyesült Államokkal, amely hosszú ideje a globális MI-innováció vezetője. […] Kína úton van célja felé, hogy 2030-ra százmilliárd dolláros MI-ipart hozzon létre. […] Peking a gyártásban, mezőgazdaságban és más hagyományos szektorokban, valamint olyan új iparágakban történő valós alkalmazásokat helyezi előtérbe, mint a drónok és az önvezető járművek […] Kína külföldön terjeszti nyílt forráskódú modelljeit, amelyeket sok ország át is vesz, ez lehetővé teszi a kínai programok […] számára, hogy megszerezzék a Meta által korábban birtokolt vezető szerepet.” (How China is making gains in the race for AI dominance, csmonitor.com, 2025.08.12.)

Míg az amerikai MI-cégek célja a piac megszerzése és a függőségek fejlesztése, addig a kínai MI-cégek a hozzáférés demokratizálására és a valódi digitális szuverenitás megvalósítására törekednek. Az eredmény azonnali és túláradó lett. A DeepSeek 2025. januári bevezetése óta számos nagy teljesítményű kínai MI-modellt indítottak el, mind nyílt forráskódú. Teljesítményük közel áll a vezető szabadalmi modellekéhez, és néha túlszárnyalja azokat a benchmarkingteszteken. Kína egyértelműen vezeti a következő hullámot a széles körű MI-alkalmazások terén. A Stanford 2025-ös MI Indexe szerint Kína folytatja a legjobban idézett MI-kutatások jelentős részét, és dominál a szabadalmi kérelmek terén.

„Washington fejlett félvezetőkre vonatkozó exportkorlátozásai – amelyek célja Kína MI-fejlődésének lassítása – nem kívánt következményekkel jártak. Ahelyett, hogy megállították volna a fejlődést, segítették Kína kettős válaszreakciójának kibontakozását. Az egyik oldalon feketepiaci csempészhálózatok jelentek meg, amelyek korlátozott chipeket juttattak be az országba. A másikon Kína felgyorsította a hazai innovációt olyan ütemben, amelyre kevesen számítottak. Az eredmény: egy ellenálló, egyre önállóbb kínai MI-ökoszisztéma. Ami korlátozási stratégiaként kezdődött, az inkább Kína hosszú távú ambícióit katalizálta. […] Washington minél több korlátozást szab, Peking annál többet fektet be, annál többet újít és verbuvál. A törekvés, amely azt célozta, hogy lassítsa Kína felemelkedését, valójában felgyorsítja.” (China’s AI Self-Sufficiency Push Is Challenging U.S. Dominance, forbes.com, 2025.09.02.)

Az amerikai MI-szektorban jelenleg egy tipikus buborék kezd kialakulni. Klasszikus definíció szerint a gazdasági vagy pénzügyi buborék olyan spekulációk eredménye, amelyek bizonyos eszközök árát a túlzott várakozások és a kollektív fertőzés dinamikája miatt felfújják a belső értékükhöz képest. A buborék valódi innovációval kezdődik, kapzsiság és eufória növeli, és végül kipukkad, amikor a valóság bebizonyítja, hogy nem minden ígéret volt megvalósítható vagy szükséges. Ez azért van, mert a nyugati gazdaságok nem valósak, így a tőzsdeképernyőkön látható számok a virtuális gazdaságot jelentik.

Nézzük meg a Metát, amely semmi reális értéket nem termel, de a tőzsdei értéke kétbillió dollár. Nézzük meg a Teslát, amelynek magasabb a piaci értéke, mint az utána következő tíz konkurensének együttvéve, pedig az amerikai márka tavaly csak 1,8 millió egységet gyártott és értékesített, míg a gyártási-eladási lista élén álló Toyota, Volkswagen és Stellantis 24 millit. Puszta szemfényvesztés, hogy az egyenként legfeljebb néhány milliárd dollárt érő amerikai nagyvállalatokat százmilliárdokra becsülik.

Amint arra a Deutsche Bank figyelmeztet, az „MI-buborék az egyetlen dolog, amely az amerikai gazdaságot egyben tartja”. (The AI bubble is the only thing keeping US economy together, Deutsche Bank warns, techspot.com, 2025.09.25.) Ami a valódi értékteremtést illeti, Kína reálgazdasága többszöröse az Egyesült Államok fináncgazdaságának. Pontosan ezért ragaszkodnak az amerikaiak a trükkös GDP-számításokhoz. A csupán virtuális értéket termelő adatközpontok nélkül az amerikai GDP idei növekedése elhanyagolható lenne. (Without data centers GDP growth was 0,1% in the first half of 2025, Harvard economist says, fortune.com, 2025.10.07.) Az amerikai gazdaság az MI-buborék függvénye, amely a GDP-növekedés 40 százalékát és a tőzsdei nyereség 80 százalékát adja. Kína ritkaföldfémcsapása lehet az a végzetes szög, amely kipukkasztja ezt a buborékot, és megrengeti az Egyesült Államokat.