Michael Flynn tábornok meghurcolása

Donald Trump elnök még hivatalba se lépett, amikor megindult ellene a „Russia­gate” néven elhíresült lejáratókampány. Ennek a Trump-ellenes akciósorozatnak volt egyik első áldozata a kitüntetett háborús hős, Michael Flynn, az elnök első nemzetbiztonsági tanácsadója. Sokáig megalapozottnak is tűnhetett a Flynn-nel szembeni vád, azonban a legújabb fejlemények alapján az ellene folytatott hivatalos FBI-nyomozás több amerikai alkotmányos alapelvet is megsértett.

Ezért három és fél évvel Flynn „beismerő” vallomása és a tábornok meghurcolása után végül idén május 7-én az amerikai igazságügyi minisztérium elejtette a vádat. Ez robbanásszerű tiltakozást váltott ki az amerikai baloldalon, ennek részeként még Barack Obama is megdöbbentő nyilatkozatot tett, és egyenesen az USA „jogállamiságáért” kezdett aggódni. De nem azért, mert – ahogy a jelenlegi állás mutatja – az FBI szándékosan csalta tőrbe Flynnt, hanem épp ellenkezőleg. Obama heves reakciója nem véletlen: ugyanis a volt elnöknek is szerepe lehetett Flynn alaptalan meghurcolásában. Ez pedig beigazolja azt az álláspontot, hogy a demokraták által oly gyakran hangoztatott jogállamisági elvekkel bizony ők maguk mennek szembe politikai céljaik érdekében.

A tények

2016. december 29-én Flynn telefonbeszélgetést folytatott Moszkva washingtoni nagykövetével, Szergej Kiszljakkal. A volt tábornokról már köztudott volt, hogy a nemzetbiztonsági tanácsadói poszt várományosa, hivatalosan is dolgozott az átadás-átvételen Trump csapatában, ám a hivatalban lévő elnök továbbra is Barack Obama volt. A telefonbeszélgetést az FBI lehallgatta, mivel folyamatos megfigyelés alatt tartották az orosz nagykövetet. Amennyire tudjuk, ezen a beszélgetésen Flynn arra kérte az orosz felet, hogy ne eszkalálják a feszültséget, miután Obama az előző napon újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot a 2016-os választásba történt vélt beavatkozásuk miatt. A kérés célt ért: Putyin elnök bejelentette, hogy nem érzi szükségesnek, hogy a távozóban lévő Obama utolsó lépésére azonnali választ adjon. A beszélgetés semmilyen módon nem ártott az USA érdekeinek, de Flynn ellen nem is ez volt a vád, hanem az, hogy a 2017. január 24-i FBI-os meghallgatásán, a nemzetbiztonsági nyomozás keretében, valótlanul azt állította, hogy nem beszélt az orosz nagykövettel. Márpedig az USA-ban hamis állítást tenni az FBI-nak bűncselekmény.

Miután az ügy napvilágot látott, Flynn-­nek mindössze huszonnégy nap után távoznia kellett a posztjáról, a hivatalos indoklás szerint azért, mert félrevezette Mike Pence alelnököt. Ezzel együtt szögezzük le, hogy a beszélgetés nem partizánakció volt Flynn részéről: Trump átmeneti stábját azonnal tájékoztatta az eseményről.

Flynn az elkövetkező időszakot a jogi védekezéssel töltötte, míg aztán 2017 végén vádalkut kötött azzal a Robert Mueller rendkívüli ügyésszel, aki a Trump-kampány, mára már bizonyítottan nem létező, az oroszokkal vélt összejátszását vizsgálta. Beismerő vallomása után a közreműködésért cserébe enyhébb ítéletre számíthatott. Igen ám, de az ítélet folyamatosan késett, míg idén januárban Michael Flynn visszavonta a vallomását, arra hivatkozva, hogy az ügyészek rosszhiszeműen jártak el vele szemben, és megszegték a vádalkut. William Barr igazságügy-miniszter februárban elrendelte az ügy kezelésének a felülvizsgálatát. Ez pedig arra jutott, hogy már Flynn inkriminált kihallgatásának jogossága sem volt védhető, így az ügyben eljáró ügyészi hivatal ejtette a vádat. E sorok írásakor a bírói döntés az ügyben még nem született meg, de várhatóan Flynn számára kedvező lesz.

A miértek

Miért vallotta magát bűnösnek Michael Flynn? Nos, a kérdés jogos, de a válasz egyszerű: a pereskedés Amerikában igen drága mulatság, főleg akkor, ha valaki a végtelen források birtokában lévő szövetségi szervek ellenében teszi. Flynn-nek elfogytak a tartalékai. Emellett mivel a 2017-es vádalku megkötése után Mueller csapata csendben felhagyott Flynn fia elleni nyomozással, felmerült az is, hogy azzal zsarolták, ha nem tesz beismerő vallomást, a fia életét is tönkreteszik.

Miért tagadta le, hogy beszélt az oroszokkal, ha az ügy az USA érdekeit szolgálta? Flynn ezt a manővert annyira bizalmasnak érezte, hogy még az alelnök előtt is titokban tartotta. Miért ismerte volna el pár FBI-ügynöknek, akik, mint látni fogjuk, elvileg csak beszélgetni ültek le vele? S miért ejtette a vádat az ügyészség? Ha Obamáékat kérdezzük, akkor azért, mert William Barr Trump politikai céljai kedvéért hajlandó teljesen aláásni az amerikai jogállamot. De ne őket kérdezzük, hanem lássuk, mire derült fény a napokban.

Kezdjük azzal, hogy az FBI eljárása igencsak kifogásolható. Ugyanis az FBI-ügynökök, akik 2017. január 24-én James Comey akkori, Obama által kinevezett FBI-igazgató utasítására kihallgatták Flynnt, nem közölték vele, hogy nemzetbiztonsági nyomozást folytatnak ellene, és nem tájékoztatták arról sem, hogy szüksége lehet ügyvédre. Időközben pedig kiderült az is, hogy az FBI még korábban, január 4-én, a telefonbeszélgetés ismeretében már arra a következtetésre jutott, hogy a volt tábornok ellen megfogalmazódott gyanú alaptalan. Így a nemzetbiztonsági nyomozás nem szolgálhatott a kihallgatás alapjául. Sőt, a hetekben nyilvánosságra került egy kézzel írt feljegyzés arról a megbeszélésről, amit a nyomozók folytattak a kihallgatás előtt, a papíron feketén-fehéren le volt írva az a kérdés, hogy „mi a beszélgetés célja?” „Az igazat akarjuk tudni, vagy az a cél, hogy hazugságra bírjuk és vádat emeljünk, esetleg kirúgassuk?”

Obama ujjlenyomata

Egyetlen amerikai előtt sem maradhat rejtve ennek az eljárásnak az amerikai jogtudattal ellentétes volta. És tegyük hozzá, Obama tudott a Flynn elleni nyomozás részleteiről, a telefonhívásról, és ezt meg is vitatta az FBI-főnök James Comey-val. Jogosan merülhet tehát fel a kérdés, hogy Flynn meghurcolása nem Obama hozzájárulásával történt-e? Flynn ügyvédei pontosan ezzel vádolják az exelnököt.

Ha sikerül bebizonyítani, hogy bizony Obama engedélyével indult az a folyamat, amely egy amerikai hős csapdába csalásához és meghurcolásához vezetett, netán az ő ötlete volt eleve azzal a céllal, hogy aláássa a megválasztott elnök csapata egyik prominens tagjának helyzetét, az rendkívül súlyos csapás lesz a demokraták és a volt elnök megítélésére.

Egy ilyen helyzet egyben mindenképpen azonnali védekezést, ennek részeként pedig megelőző kommunikációs csapást kell hogy kiváltson a demokraták részéről. Így például, kölcsönvéve az európai elvbarátaik által gyakran alkalmazott fegyvert, a jobboldal lejáratására megpróbálják a jogállamiság-vita segítségével elterelni a figyelmet arról, hogy valójában ők maguk és legendásnak beállított volt elnökük ment szembe az amerikai igazságszolgáltatás alkotmányos alapelveivel.

A Flynn tábornok elleni vádak elejtésével közel sem ért véget az ügy, a jövőben elkerülhetetlenül további információk kerülnek majd napvilágra a Trump-adminisztráció elleni támadás, a Russiagate hátteréről. Az elkeseredett baloldali védekezés is folytatódni fog.

A szerző az Alapjogokért Központ elemzője.