Micsoda hét volt!

Még alig élte túl a közvélemény Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök, káromkodóművész és bájgúnár évértékelője szédítő mélységeinek és magasságainak élményét, máris azzal kellett szembenéznie a hétvégén, hogy mérsékelt tömeg, egyes beszámolók szerint akár száznál is több ember vonult az ország háza elé, hogy meghallgassa a mindenhez is értő Gyurcsányné, a zárt ajtók elleni küzdelem frontján hírnevet szerző Kunhalmi Ágnes, a végtelen folyosói fetrengés harcosa, Varju László, valamint a semmit sem értő Karácsony Gergely és mások beszédeit. Volt valami jelképes abban, amint a rendezvény során ahogy a szónokok követték egymást, úgy fogyott el a hallgatóság, mintha valaki csendben egyenként a fülükbe súgott volna: gyerekek, tudok ennél egy jobb helyet, lesz forralt bor is…

Ami az Őszödi Böszme évértékelőjét illeti, tanult kollégáim a Sajtóklubban találóan állapították meg, hogy Gyurcsány egész egyszerűen lenyúlta a Fidesz hitvallását polgári Magyarországról, erkölcsről, gyermekvédelemről, az elesettek és az idősek iránti felelősségvállalásról, egymás iránti toleranciáról és így tovább. Ezt valahogy úgy kell elképzelnünk, mintha Shakespeare halhatatlan színjátékában, a Rómeó és Júliában az erkélyjelenetnél egyszer csak Rómeó így szólalna meg: „Ó Rómeó! Miért vagy te Rómeó? Tagadd meg atyád és lökd el neved. S ha nem akarnád: esküdjél hívemmé, és én nem leszek Capulet tovább…” Amire Júlia nem kevéssé indignálódva mondhatná: „Hülye vagy, Rómeó? Ez az én szövegem!”

Egyfelől tehát ha nem is dőlhetünk hátra, megnyugodhatunk, hogy amíg ilyen siralmas alakok vezetik a baloldalt, addig akár összeállnak megint, mint a legutóbb, akár külön futnak neki a nyári választásoknak, csodára továbbra sem lesznek képesek, mert csak a futóbolondok és a megszállottak támogatására számíthatnak. Programjuk továbbra sincs, az pedig, hogy a köztársasági elnök látványosan felkapott döntésére alapozzák választási stratégiájukat, csak addig volt ijesztő, amíg a jobboldal nem dolgozta fel e hiba következményeit. De feldolgozta és tovább is lépett rajtuk. Az Országgyűlés tudomásul vette Novák Katalin lemondását, és megszavazta Sulyok Tamás köztársasági elnökké választását.

Másfelől azonban a gyógyulási folyamat a jobboldalon még egy ideig el fog tartani. Mert úgy vagyunk ezzel a kegyelmi üggyel, mint egy váratlan balesettel egy kiránduláson: csak egy rossz lépés volt, de a boka kifordult a helyéből. Csak egy pillanat volt az egész, de a gyógyulás hetekig, olykor hónapokig is eltart majd. A kegyelmi ügy mély bizalmi válságot robbantott ki a jobboldalon, és ezt a válságot próbálta kihasználni a baloldal, a legarcátlanabbul Gyurcsány, aki egész egyszerűen átvette Orbán Viktor szövegét, arra számítva, hogy az elbizonytalanodókat ezzel el tudja csábítani, hiszen éppen azt mondja, amit eddig a Fidesz–KDNP mondott.

Még időben vagyunk, hogy akarjunk tisztán látni és világosan gondolkodni. Akár összeáll a baloldal, akár nem, a jobboldalt demokratikus keretek között nem lehet legyőzni, hacsak nem győzi le saját magát azzal, hogy elbizonytalanodva elveszíti támogatóinak egy részét. Ezért le kell szögeznünk, hogy ami történt, az strukturális hiba volt. Nem egy könnyelmű döntés, hanem olyan apró szerkezeti torzulás volt ez a kormánygépezetben, ami a hibához vezetett. De már túl vagyunk rajta. A kifordult boka még fáj, de már rá merünk lépni. Május idusára akár már vonulni is tudnánk.