Migráció – elég egy rossz választás

A baloldali propagandagépezetnek nem tetszett, hogy az Alapjogokért Központ az illegális bevándorlás veszélyeire figyelmeztető jeleneteket vetített a Keleti pályaudvar homlokzatára. Az ő bajuk valójában az, hogy jelenleg a határon álló kerítés miatt ott csak virtuális migránsok, semmint hús-vér bevándorlók lehetnek.

Tíz évvel és néhány héttel ezelőtt ugyanis még egy szedett-vetett, többségében Észak-Afrikából és a Közel-Keletről érkezőkből álló tömeg foglalta el a pályaudvar előtt álló Baross teret. Az összegyűlt migránsok pedig egyre agresszívabbakká váltak, mert a magyar rendőrség nem tette lehetővé számukra, hogy regisztráció és sok esetben menetjegy nélkül felszálljanak a vonatokra.

A 444 és az egész baloldali közeg ekkor is úgy érezte, hogy „az a baj, hogy továbbmennek”.

„Azt szeretném, hogy Magyarországon ne csak átutazzon több százezer menekült, hanem itt is akarjanak maradni, és mi tárt karokkal fogadjuk őket” – írták meg nyíltan a társadalom többségének tapasztalatával és véleményével ellentétes akaratukat.

„2015 óta az egyéni szabadság, a testi épség és szexuális önmeghatározás ellen elkövetett bűncselekmények tekintetében drámai változások mentek végbe” – ezt már a német rendőrszakszervezet, a Deutsche Polizeigewerkschaft mondta egy múlt héten Szegeden tartott konferencián. Tehát ide juthattunk volna mi is, hiszen hazánk a határ lezárása híján továbbra is migrációs sztráda volna, és ne legyen kétségünk afelől, hogy egy rossz választással, egy kis szuverenitás feladásával, egy kicsi határnyitással vagy egy pici kvótával itt tartanánk.

Az a balliberális közeg, amelyik bármelyik percben előránt a csíkzsebből egy vaskos álhírt, most is azzal támadja a migráció veszélyeire figyelmeztető kampányt, hogy „riogatásról” van szó. Az ő kedvükért menjünk vissza egy kicsit tíz évvel ezelőttre. Aki akkoriban a Keletinél járt, csak azt tapasztalta, hogy a távoli kultúrákból érkezett emberek tömege sátortábort vert, egyre hangosabban skandálja, hogy mit vár el a magyar államtól, és nyomást gyakorol a pályaudvar bejáratát elálló rendőrsorfalra.

Nem tudhattuk azonban, hogy a tömegben olyan személyek lapulnak, mint Salah Abdeslam, aki a két hónappal későbbi véres párizsi terrortámadás egyik kitervelője és végrehajtója volt. Márpedig Abdeslam, aki Belgiumban született, két társával együtt hamis szír útlevéllel lépte át az akkor még le nem zárt szerb–magyar határt, majd egy budapesti szállodában tartózkodott, és éppen a Baross téren gyűjtött maga köré bevándorlókat, akiket ezt követően autóval vitt tovább.

Az ilyenekkel tehát nem az a baj, hogy továbbmentek, hanem az, hogy még megérkezhettek. Ezért hozta létre Magyarország a fizikai és a jogi határzárat, amiért nem dicséretet, hanem büntetést kapott és kap.

A migráció ellen folytatott küzdelem ugyanis kétfrontos, az egyik arcvonal déli, a másik nyugati irányú. A déli határon épített kerítés felállításakor a magyar rendvédelmi erők megüzenték a Balkánon át felénk áramló bevándorlóknak, hogy Magyarországon keresztül számukra nem vezet út. Ezt ők kétségbe vonták, így bontakozott ki 2015. szeptember 16-án a röszkei csata, amelynek során feldühödött migránsok százai ostromolták a frissen felépített védelmi rendszert és az azt védő erőket, akik azonban felvették a küzdelmet, és egyértelművé tették, hogy hazánkba nem lehet illegálisan, erőszakkal behatolni.

A másik fontos üzenetet már a magyar választók fogalmazták meg a 2016. október 2-án tartott kvótanépszavazáson. Arra a kérdésre, hogy „akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését”, több mint 3,6 millióan válaszoltak, akiknek több mint 98 százaléka „nem” szavazatot adott le.

A kvóták ötlete ugyanis már a kezdet kezdetén felmerült, amikor világossá vált, nem minden uniós tagállam lelkesedik az ötletért, hogy a bevándorláspártiság szakadékába ugorjon. Az ezzel kapcsolatos nyomás pedig a mai napig ránk nehezedik, az a migrációs paktum ugyanis, amelynek Brüsszel tűzön-vízen és ellentétes választói akaraton át érvényt szerezne, és amelynek forrásbővítését az Európai Néppárt frakciójának részeként a Tisza Párt is támogatta, lehetővé tenné az Európai Bizottság számára, hogy önkényesen meghatározott számú bevándorlót telepítsen a vonakodó tagállamokba. Aki pedig mégsem fogad migránsokat, azt fizetésre köteleznék.

Brüsszel tehát kerülőutat nyitna a migrációnak. A balliberális mainstreamre ugyanis egyre jobban ráterhelődik a nyugati választók nyomása, akik a bőrükön érzik, hogy a népvándorlással kapcsolatban visszavonhatatlanul rossz döntés született az ő kárukra.

Európába évente még mindig 230 ezernél több migráns próbál betörni, és hazánk ugyan az elmúlt tíz év során megállított több mint 1,1 millió határsértőt, mások tárt karokkal fogadták őket. A következmények borzalmasak. Csak Franciaországban 400 és 600 ezer közé teszik a nem regisztrált migránsok számát. Míg nálunk – a nemzeti büszkeségtől nyilvánvalóan nem függetlenül – a Dominik a leggyakrabban választott fiú keresztnév, addig Angliában a Mohammed veri a mezőnyt, még úgy is, ha csak a legbevettebb írásmódját vesszük számításba.

A népesedési mutatók változásainál ugyanakkor vannak jóval fájdalmasabb eredmények is. Az Európai Unióban 2023-ban 120 terroristatámadás volt, ebből 98 végrehajtott, 9 sikertelen kísérlet és 13 meghiúsított merénylet. A terror leghalálosabb formája a dzishádista terrorizmus volt, és a legtöbb letartóztatás is ehhez kapcsolódott. Nálunk, Magyarországon ezzel szemben az elmúlt tíz év során nem történt dzsihádista terrortámadás.

2013 és 2023 között az Európai Unióban 79,2 százalékkal nőtt a szexuális erőszakos bűncselekmények száma, csak 2023-ban 243715 ilyen esetet regisztráltak a hatóságok, és ebből 91370 nemi erőszak volt. Magyarországon ezzel szemben a hasonló ügyek száma az egyik legalacsonyabb a kontinensen.

A jobboldali szimpátiával aligha vádolható Euronews friss összeállítása szerint az elmúlt években a fegyveres bandaháborúk igen elterjedtté váltak bizonyos Európai országokban. A portál végigvette, hogy melyek a legveszélyesebb és legbiztonságosabb városok. A „veszélyzónába” sorolták Brüsszelt, Stockholmot, Marseille-t és Amszterdamot, megemlítve, hogy az összecsapások mögött gyakran migrációs hátterű csoportok állnak. Hogy, hogy nem, ahhoz, hogy Budapestet is megtaláljuk, a lista legaljáig kell görgetnünk. „A magyar főváros biztonságos” – írják.

Ez azonban nem természetes állapot, és nem vehetjük biztosra, hogy így is marad. Az világos, hogy Brüsszel a migrációs paktum keretében bevándorlókat telepítene Magyarországra, és azt is lehetetlen félreérteni, hogy a határvédelmi rendszer működtetéséért egy egyszeri 80 milliárd forintos büntetést követően napi 400 millió forintot is kirótt hazánkra az Európai Unió Bírósága.

Az európai elitnek ugyanakkor ma is megvannak a hazai lekötelezettjei. A baloldal mindig nyíltan a migráció támogatására szólított fel, ám idővel egyre körmönfontabban fogalmaztak. A Tisza Párt ezzel kapcsolatban is titkolózik, ugyanakkor a migrációs paktum már említett támogatásán túl ellenezték a határkerítés uniós támogatását, Magyar Péter tanácsadója, Bod Péter Ákos pedig úgy nyilatkozott, hogy egy új kormány „nem tudja csinálni”, hogy nem enged a bemutatott brüsszeli nyomásnak.

A szerző az Alapjogokért Központ elemzője.