Az ukrán válság kapcsán Kína mindig a békét szorgalmazza
Párbeszéd és tárgyalások
Az ukrán válság eszkalációja immár harmadik éve tart. Közben a harctéren ádáz harcok folynak, az áldozatok száma folyamatosan emelkedik. Mindezek járulékos hatásai súlyosan érintik a régió, sőt az egész világ békéjét, stabilitását és gazdasági fellendülését. Egyre többen aggódnak, hogy az elhúzódó és egyre terjedő válság miatt a világ megosztottságba süllyed, ezért a világ népeinek béke és biztonság iránti vágya minden eddiginél erősebb.
Kína nagy figyelemmel kíséri az ukrán válságot. Mindig objektív és pártatlan álláspontot képviselt, ragaszkodik a béke és a párbeszéd előmozdításához, folyamatosan a tűzszünetre és a harcok befejezésére szólít fel, és ennek érdekében igyekszik közvetíteni. A válság kitörése óta Xi Jinping elnök személyesen folytatott mélyreható megbeszéléseket több ország, így Oroszország és Ukrajna vezetőivel is. A kínai fél a problémáról állásfoglalást adott ki, több különmegbízottja ingázik a felek között és igyekszik közvetíteni közöttük. Mindezt egyetlen cél érdekében: azért, hogy kikövezzük a háború befejezéséhez és a béketárgyalások megkezdéséhez vezető utat, hogy hidat kovácsoljunk a felek között. Történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy a hosszan elhúzódó konfliktusok hajlamosak a felek által elképzeltnél is jobban elfajulni. Ha nem lehet megkezdeni a béketárgyalásokat, a félreértések és a tévedések egyre csak halmozódnak, ami még súlyosabb válsághoz vezet. Érdemes volna a történelmi tanulságokat levonni, és a történelmi tragédiákat nem megismételni.
Az ukrán válság kérdésében Kína a maga eszközeivel mindig is konstruktív szerepet játszott a helyzet enyhítése, a béketárgyalások előmozdítása és a humanitárius válság megelőzése érdekében. Kína a kedélyek lehűtésére, a tárgyalások elősegítésére törekszik. Ez éles ellentétben áll egyes nagyhatalmak törekvéseivel, amelyek inkább olajat öntenek a tűzre, viszályt szítanak és ebből hasznot húznak.
Nemrég Wang Yi külügyminiszter úr, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Irodájának tagja Pekingben fogadta Celso Luiz Nunes Amorim brazil elnöki főtanácsadót. A felek az ukrán válság politikai rendezésének előmozdításáról és a feszültségcsökkentésről alapos eszmecserét folytattak, és az alábbi hat kérdésben egyetértésre jutottak:
1. Felszólítják az érintett feleket, hogy tartsák be a feszültség enyhítésének „három alapelvét”, vagyis ne bővítsék a harcteret, ne fokozzák a harcokat, és a felek ne provokálják egymást.
2. A párbeszéd és a tárgyalások jelentik az egyetlen lehetséges kiutat az ukrajnai válságból. A feleknek meg kell teremteniük a közvetlen párbeszéd folytatásának feltételeit, és az átfogó tűzszünet megvalósításáig a helyzet enyhítését elő kell mozdítaniuk. Kína és Brazília támogatja, hogy a kellő időben összehívjanak egy olyan nemzetközi békekonferenciát, amelyet mind az orosz, mind pedig az ukrán fél is támogat, amelyen a felek egyenrangúakként vesznek részt, és amelyen az összes békekezdeményezés tisztességes megvitatásra kerül.
3. A nagyobb humanitárius válság kialakulását megelőzendő, az érintett területeken fokozni kell a humanitárius segítségnyújtást. Kerülni kell a civilek és a polgári létesítmények elleni támadásokat, védelmezni kell a polgári lakosságot, így a nőket, a gyermekeket és a hadifoglyokat. Támogatni kell a hadifoglyok cseréjét a konfliktusban részes felek között.
4. Elutasítják a tömegpusztító fegyverek, különösen a nukleáris, biológiai és vegyi fegyverek alkalmazását. Mindent meg kell tenni a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása és a nukleáris válság elkerülése érdekében.
5. Ellenzik az atomerőművek és más békés célú nukleáris létesítmények elleni támadásokat. A feleknek be kell tartaniuk a nukleáris biztonságról szóló egyezményt és egyéb nemzetközi jogszabályokat, és határozottan meg kell előzni az ember okozta nukleáris baleseteket.
6. Ellenzik a világ szétforgácsolását és a zárt politikai vagy gazdasági blokkok kialakítását. Felszólítanak a nemzetközi együttműködés megerősítésére az energetikai, a monetáris, a pénzügyi, a kereskedelmi és az élelmiszerbiztonsági kérdésekben, valamint az olaj- és gázvezetékek, a tenger alatti optikai kábelek, a villamosenergetikai létesítmények, az optikai hálózatok és más kritikus infrastruktúrák biztonságával kapcsolatos kérdésekben, továbbá a globális ipari ellátási lánc stabilitásának fenntartására.
A fenti hat pontból álló konszenzust ugyan Kína és Brazília terjesztette elő, de a nemzetközi közösséget célozza vele. A napokban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilvánosan üdvözölte és nagyra értékelte a kínai-brazil konszenzus dokumentumot, és dicsérte, hogy az a béke megteremtésére összpontosít, ami összhangban van a magyar fél alapvető érdekeivel. Mindegy, hogy fejlődő, vagy fejlett egy ország, mi minden országot szívesen látunk, amely támogatja és csatlakozik ehhez a konszenzushoz, hogy konstruktív szerepet játsszon a helyzet enyhítésében, valamint a béke és a párbeszéd előmozdításában.
Xi Jinping elnök úr magyarországi állami látogatása során Orbán Viktor miniszterelnök úrral mélyreható eszmecserét folytatott az ukrajnai válságról. A Xi Jinping elnök úrral tartott közös sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök úr rámutatott, hogy Magyarország támogatja Kína javaslatát a regionális konfliktusok, így az ukrajnai válság békés rendezésének előmozdítására. Kína és Magyarország, mint az új korszak tartós átfogó stratégiai partnerei, hasonló álláspontot képviselnek az ukrán válsággal kapcsolatban, mélyen aggodalmukat fejezik ki a válság elhúzódása miatt, és elkötelezettek a válság mielőbbi politikai rendezésének előmozdítása mellett. A két fél továbbra is együttműködik, hogy konstruktív szerepet játsszon az ukrajnai helyzet enyhítésében, mindent tőlük telhetőt megtesznek az ukrán humanitárius válság leküzdésére, hogy hozzájáruljanak az európai kontinens békéjének és stabilitásának mielőbbi helyreállításához.
A szerző a Kínai Népköztársaság nagykövete.
