Márki-Zay Péter egy televíziós adásban nemrég megerősítette, hogy egyesületéhez a kampány során, sőt még az országgyűlési választás után is több száz milliós külföldi adomány érkezett. A Mindenki Magyarországa Mozgalom honlapján megjelent, 2022-es bevételekről és kiadásokról szóló főkönyv alapján a Kontra megírta, hogy csak idén közel kétmilliárd forintnyi támogatást kaptak. Ezzel bebizonyosodott, hogy ismét nemzetközi globalista erők próbáltak meg beavatkozni a magyar választásokba, sértve országunk szuverenitását.

Hirdetés

A magyar baloldal hagyományának természetesen szerves része a külföldi függés. A kommunista ideológia hazai megjelenése óta annak letéteményesei és örököseik mindig más országokból kapták az ukázokat és a szükséges erőforrásokat. Mindez tökéletes magyarázata annak, ahogy a nemzet szuverenitásához viszonyulnak. Ennek aktuális példája a Márki-Zay megszólalása nyomán kipattant kampányfinanszírozási botrány.

Márki-Zay persze meg van győződve arról, hogy törvényesen jártak el, ám úgy tűnik, hogy a pártfinanszírozási szabályok kijátszásáról van szó. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy a hazai pártok külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhatnak el. A jogszabály célja – összhangban számos más demokratikus állam előírásaival – éppen az ország szuverenitásának védelme attól, hogy külföldi erők magyar politikusokon és politikai erőkön keresztül érvényesítsék érdekeiket hazánk kárára.

A bukott miniszterelnök-jelölt saját bevallása szerint a júniusi utalásokból a baloldal választási kampányának még nem rendezett számláit egyenlítették ki. Ez is arra enged következtetni, hogy a baloldal szándékosan és rosszhiszeműen, jogi kiskapukat keresve, a Márki-Zayhoz köthető egyesületen keresztül (is) finanszírozta kampányát az Egyesült Államokból származó pénzekkel. Az adományozó Action for Democracy nevű szervezet igyekezett ugyan menteni a menthetőt, közlésük szerint „a magyar civil társadalom és a független média támogatása” érdekében gyűjtöttek forrásokat a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak, és „nem kampánytámogatást” nyújtottak, hanem az egyesület tevékenységét finanszírozták – különös tekintettel az LMBTQ-jogok sérelme elleni kiállásra –, Márki-Zay azonban egyértelműen kampányszámlák kifizetéséről beszélt.

A tisztánlátás érdekében érdemes röviden áttekinteni az Action for Democracy tevékenységét. A szervezet a magyar választások előtt jött létre, és célja volt a baloldal sikerének elősegítése. Ez abból is látszik, hogy szponzorálták a bukott miniszterelnök-jelölt mozgalmán túl a Karácsony Gergely előválasztási kampányát vivő Kilencvenkilenc Mozgalmat, az ellenzéki kampányban szerepet játszó Nyomtass te is! nevű szervezetet és a Közélet Iskolája elnevezésű társulatot is, amelynek célja a társadalom baloldali ideológiák szerinti okítása.

Az Action for Democracy ügyvezető igazgatója Korányi Dávid, aki politikai pályáját Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején kezdte a szocialistáknál. Gyurcsány bukása után Bajnai Gordon külpolitikai főtanácsadója lett, és ebben a funkciójában többek között az ENSZ New York-i közgyűlésére is főnökével tartott, amiből kiderül, hogy az egykori kormányfő igen közeli munkatársa volt. A baloldal kampányának hátteréről ugyan csak részleges információink vannak, de talán nem véletlen, hogy Márki-Zay januári londoni fórumát követően hosszas megbeszélést folytatott Bajnaival. Azzal a Bajnaival, akivel kapcsolatban egy korábbi közeli munkatársa, Gansperger Gyula úgy nyilatkozott a Városháza-botrány kapcsán kiszivárgott felvétel tanúsága szerint, hogy „Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött, […] a külföldi erők és finanszírozók állnak”. A finanszírozók között említi a német és amerikai nagytőkés csoportokat, amelyeknek „az embere a Gordon”. Karácsonyt és Bajnait azonban nemcsak az említett Városháza-botrány, hanem Korányi Dávid személye is összeköti, aki a főpolgármester mellett is külpolitikai főtanácsadóként dolgozik 2019 óta. A jelenleg is New Yorkban élő Korányit mindeközben több Soros Györgyhöz köthető szervezet is foglalkoztatja.

Példátlan kampányfinanszírozási botrány van tehát kibontakozóban, amely a magyar baloldal történetében mégsem példa nélküli. Aki fizet, az húzat – tartja a régi mondás, márpedig 2010 óta lépten-nyomon azt látjuk, hogy a nyílt társadalom hálózata jelentős pénzzel és erőforrásokkal segíti a baloldalt és támadja a jobboldali kormányt, a Márki-Zay szervezetén keresztül érkező külső támogatás tehát messze nem az első a sorban.

2012-ben Bajnai Gordon vezetésével megjelent a hazai közéletben a Haza és Haladás Egyesület, amelynek célja a bukott miniszterelnök újbóli hatalomba emelése volt. A finanszírozás struktúrája ugyanaz volt, mint amit Márki-Zay alapítványa kapcsán látunk. Bajnaiék az Egyesült Államokban működő Center for American Progresstől és más, Soros Györgyhöz köthető szervezetektől kaptak több száz millió forintot.

A Bajnaival bejáratott modellt aztán Karácsony Gergely 2019-es kampányában is alkalmazták, amikor ismét egyesületi keretek között oldották meg a finanszírozást; ez esetben a Mindenki Budapestért volt az eszköz, amelyet Bajnai egyik régi szövetségese, Perjés Gábor vezetett. Ha pedig az üzlet beindul, nincs megállás. Karácsony 2021-es előválasztási kampányában ismét felbukkant egy egyesület, a már említett Kilencvenkilenc Mozgalom, amelynek élén ismét Perjés állt. A szervezet egy év alatt sikeresen összegyűjtött és elköltött közel 300 millió forintot, finanszírozói között pedig megjelenik az az Action for Democracy, amely – mint láttuk – Karácsony visszalépése után Márki-Zay szponzora lett.

Az ügy érdekes fejleménye, hogy Karácsony Gergely a múlt héten sajtóérdeklődésre válaszul először tagadta, hogy a hozzá köthető szervezet pénzt kapott volna Amerikából, majd amikor szembesítették az Action for Democracy támogatásról szóló közlésével, válasza csupán az volt, hogy „akkor rosszul tudtam”. Ez vagy azt jelenti, hogy Karácsony nem mondott igazat, vagy azt, hogy még az ilyen szintű információkat is nélkülöző, alkalmatlan báb, aki valóban nem tudott semmiről, csak tette, amit mondtak neki.

A leírtakból jól látható, hogy a baloldal importált pénzből importált politikai tartalmakkal dolgozik, akár a szavazatmaximalizálás logikájával szemben is bevándorláspárti álláspontot visz. Ez nemcsak azért baj, mert képtelenek önálló politikai teljesítményt letenni az asztalra, hanem főként azért, mert kiárusítják a nemzeti szuverenitást. Az adományozók ugyanis amellett, hogy a progresszív eszmék országaikban aktuális termékeit próbálják rásózni a magyarokra (lásd a Soros Györgyhöz köthető hazai szervezetek tevékenységét), saját érdekeiket kívánják érvényesíteni a magyar nemzeti érdek ellenében is.

Magyarország rendszerváltozás óta íródó történetében is túl sok példát láttunk már a nemzeti érdek háttérbe szorítására. A baloldal kormányzása alatt kiárusították a nemzeti vagyont, eladták például a gáztározókat, közműcégeket, majd számos alkalommal emelték a rezsit. A leírtaknak megfelelően azon sem kell nagyon meglepődni, amikor mindent megtesznek, hogy amíg nemzeti kormány vezeti hazánkat, egy centet se lássunk a hazánknak járó uniós forrásokból. Talán nem véletlen, hogy a külföldi támogatók hiába költötték el 2010 óta Dárius kincsét a baloldal hatalomba juttatására, kísérleteik kudarcba fulladtak.

A szerző az Alapjogokért Központ elemzője.

Korábban írtuk