Hirdetés

Segítsünk Karácsony Gergelynek! Az ember nem lehet olyan szegény, hogy ígérni ne tudjon. Az egyesült ellenzék sokat látott, sok pártot megjárt, sok akadályon elhasalt jelöltje legújabb ígéretcsomagjában többek között „okos, apró lépésekkel” csökkentené a tömegközlekedés árát, például ingyenessé téve azt a 14 év alattiaknak.

Budapestről pedig szerinte egymillió fa hiányzik, ezért ígéretet tett arra, hogy minden évben annyi fát ültet, amennyi gyerek születik a fővárosban, vagyis 15 ezret évente.

Csak? Miért nem ígért évi 150 ezer fát? Akkor is tíz év kellene az „egymillió hiányzó fa” pótlására. Én az ő helyében legalább évi félmillió, sőt ahogy így belegondolok, évi egymillió fát ígértem volna, azért az mégis lenne valami: öt év alatt ötmillió fa! Gyönyörű rengeteg suhogna a Nagykörút partjain, mert megígérném, hogy bevezetnénk a Dunát a körút helyére, régi álma ez a budapestieknek, miért is ne. Lehetnénk a Kárpát-medence Velencéje…

De ez semmi. Miért csak a 14 év alattiak utazhassanak ingyen? Nekik ott a diákbérlet, az nem drága. Ráadásul ők még nem is szavazhatnak. Utazhassanak ingyen a 18 év felettiek, mondjuk 18 és 38 éves kor között… Nem jó, a 39 évesek úgy fogják érezni, őket kisemmizték. Utazhasson ingyen mindenki! És a nyugdíjasok 65 felett? Az ő eddigi kiváltságaikkal mi lesz? Hopp, megvan. Ők kapjanak pénzt! Kapjon minden 65 évesnél idősebb a már beígért havi húszezer forintos fűtési támogatás mellé havi húszezer, akarom mondani, kétszázezer forintos utazási támogatást, ha utazik, ha nem…

A tréfát félretéve, ígérni könnyű, ha az ember tudja, hogy úgysem nyer. Hogy soha nem lesz mód számonkérni rajta az ígéreteit. Bár ami azt illeti, emlékezünk olyan baloldali miniszterelnök-jelöltre, aki színpompás ígéretpetárdákkal, tizenhatodik és tizenhetedik havi nyugdíjjal és hasonlókkal nyerte meg a választást 2006-ban, hogy aztán trükkök százaival csapja be a választóit.

Ezzel szemben a józan és előrelátóan tervezett városfejlesztés, és ami talán kevésbé látványos, de legalább ennyire fontos, a szakszerű városüzemeltetés gyakorlati képviselője és megvalósítója, Tarlós István nem ígéretcsomagokkal, kifizethetetlen ajándéklistákkal, hanem a vitathatatlan fejlődés folytatásának garanciájával áll ki a nyilvánosság elé. Nem kíván vitatkozni Karácsonnyal, mert miért is tenné. Volt öt évük arra, hogy a Fővárosi Közgyűlésben vitatkozzanak, ám Karácsony Gergely ez idő alatt valahogy nem tartotta fontosnak a vitát. Talán azért, mert nem volt alkalmas rá, vagy mert többnyire ott sem volt a közgyűléseken. Most miről vitatkozzanak? Hogy Karácsony miért kerülte az iskolát?

Budapest népe a jelek szerint már döntött. A biztonságos többség a biztonságos és kiszámítható folytatás mellé állt, egy hisztérikus kisebbség azonban borzasztóan szeretne cirkuszt látni… Mint a régi szép időkben, Demszky Gábor korszakában, amikor a hétvégékre lezárták a Lánchidat, hogy ott mindenféle mutatványossátrat állíthassanak föl a pesti járókelők nagy örömére, ami azért is jó volt, mert addig sem jártak a belvárosban a füstölgő, időnként látványosan felgyulladó autóbuszok. Már amikor jártak, amikor éppen el tudtak indulni…

A legfrissebb közvélemény-kutatásból az derült ki, hogy az önkormányzati választáson kettőjük közül a budapesti választók 55 százaléka Tarlós Istvánra fog szavazni, és csak 45 százalék tervezi Karácsony Gergely támogatását.