Dr. Darázs Szabolcsot 2005. május 30-án elsőfokon tíz év fegyházbüntetésre ítélte dr. Kalina József bíró, különösen súlyos hátrányt okozó emberrablás, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, súlyos testi sértés, valamint hamis tanúzásra felhívás bűntette miatt.

Mint ahogy már sokat hallhattunk róla, a 31 éves orvos azért kapott ilyen kemény büntetést, mert 2002 novemberében a vádirat szerint elkábította és megerőszakolta az 59 éves T. P.-nét, majd begyömöszölte egy utcai szemeteskukába, ezután felhívta az asszony férjét és kétmillió forintos váltságdíjat követelt tőle. Az elítélt orvos a bírósági ítélet kihirdetését követően a halált választotta a fegyház helyett, mivel nyolc hónapos fogva tartása alatt cellatársai rendszeresen brutálisan bántalmazták.

Túl sok a homályos folt ebben a büntetőügyben. Az elítélt orvosként egy gyógyszeripari cégnél dolgozott, ahol általában hétszázezer, de olykor egymillió forintot keresett havonta. Mindjárt felmerül a kérdés, hogy miért követel kétmilliós váltságdíjat az, aki legrosszabb esetben is négy hónap alatt elő tudja teremteni ezt a pénzt. Kételyt ébreszthet az is, hogy mi szüksége volt egy egészséges lelkületű és beállítottságú 31 éves férfinak arra, hogy megerőszakoljon egy 59 éves nőt?

Dr. Léhmann György ügyvéd hangsúlyozta, bizonyítékait jóformán teljességgel figyelmen kívül hagyták a büntetőeljárás során, a tárgyalási szakaszban pedig egyáltalán nem értékelték védőbeszédét. A védelem ugyanis felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy öt évvel ezelőtt már két ízben előfordult ilyen jellegű bűncselekmény, amelyeket kísértetiesen hasonló módon, éterrel kábítva követtek el és a megerőszakolt sértettek kora is közel azonos volt, mint a mostani ügyben. A két korábbi esetben azonban megszüntették a nyomozást, mivel a rendőrség nem találta a tettest.

A védőügyvéd szerint jelen esetben az volt a hatóság célja, hogy minél előbb pontot tegyenek az ügy végére, miután a kilenc hónapig tartó nyomozás ezúttal sem vezetett valódi eredményre. A DNS-vizsgálatot például, amely minden kétséget kizáróan azonosította volna az erőszakos közösülés elkövetőjét, elhalasztották és az eredmény mind a mai napig nem érkezett meg. Így az sem meglepő, hogy a hangfelismerésen kívül nem végeztek egyetlen felismertetést sem, pedig az áldozat elmondta, annak ellenére, hogy az étertől csak az egyik szemére látott, körvonalairól talán megismerné támadóját.

Arra is emlékezett, hogy a tettes egyik lábujján pirosra volt lakkozva a köröm. Dr. Darázs Szabolcson pedig soha senki nem látott körömfestésre utaló jeleket. Figyelmen kívül hagyták azt a bizonyított tényt is, hogy az erőszakoló balkezes volt, míg az orvos jobbkezes, valamint arra sincs magyarázat, hogy a gyenge fizikumú férfi hogyan volt képes elcipelni a molett asszonyt egy köztéri szeméttárolóig. Darázs ugyanis gerincsérüléssel született, ezenkívül több térdműtéten esett át, ráadásul 2002-ben, az elkövetés évében vállízületi zúzódás miatt kezelték.

Az ügyvéd a sötét középkor állapotaihoz hasonlította az eljárást. Védence szörnyűségeken ment keresztül a börtönben. Bent ugyanis nem díjazzák azokat, akik nőkkel vagy gyerekekkel erőszakoskodnak, így ő is kapott az ilyen bűnözőknek kijáró verésekből és egyéb meggyalázásokból. Dr. Léhmann György felhívta a figyelmet arra, hogy Dr. Darázs Szabolcs nem volt képes arra, hogy a történteket feldolgozza, ezért inkább a halált választotta. Bűnös volt-e vagy ártatlan? A kérdésre a DNS-teszt még időben egyértelmű választ adhatott volna. És még adhatna most is. Post mortem.

„s”

* * *

Tisztelt Szerkesztőség! Néhai dr. Darázs Szabolcs büntetőügyében előterjesztett vádirat szerinti bűncselekmény 2002. november 25-én kezdődött és november 26-án fejeződött be. November 26-án a sértett kórházba került és a tőle átvett női alsóruházati holmikat a BRFK Nyomozó Főosztálya Szervezett és Gépjármű Bűnözés Elleni Osztálya 120-121132/2002. szám alatt DNS-profil rögzítése végett megküldte az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézete Hemogenetikai Osztályára. Utóbbi kutatóintézet 2002. november 28-i visszaigazolta azt, hogy a vizsgálatra megküldött ruhaneműket átvette, de a szakvélemény kiadmányozására 171 napot közölt. A most megjelölt iratok, a büntetőügy nyomozati iratai fellelhetőek, ellenben semmiféle irat ezt követően nem lelhető fel arra nézve, hogy a vizsgálat sorsa mi lett. Az iratok alapján nem lehet tudni, hogy a vizsgálatot a kutatóintézet elvégezte-e vagy sem, illetve ha igen, úgy annak mi az eredménye. Ezért a vizsgálat eredményének beszerzésére bizonyítási indítványt terjesztettem elő a Fővárosi Bíróságon tartott 2005. március 21-i tárgyaláson, mely bizonyítási indítványomnak a bíróság a mai napig nem tett eleget. A tragédiát követően riportot készítve járt az irodámban a … televíziós műsor riportere, akit a DNS-vizsgálat sorsa módfelett izgatott. Vizsgálata eredményéről nekem telefonon számolt be és közölte, hogy tudomása szerint a Belügyminisztérium vizsgálatot rendelt el a tragédia után a DNS-vizsgálattal kapcsolatosan. X. Y. elmondta nekem, a kutatóintézet azt közölte a vizsgálat során, hogy a vizsgálatra megküldött holmik változatlan állapotban az intézetben vannak és bármikor kész a vizsgálat elvégzésére. Annak oka, hogy nem végezték el a vizsgálatot, a kutatóintézet közlése szerint az, hogy a BRFK Nyomozó Főosztálya valamikor 2003-ban telefonon azt közölte velük, a vizsgálatot ne végezzék el.

Dr. Lehmann György ügyvéd