Kilenc évvel ezelőtt amerikai nyomásra meghiúsult az úgynevezett Hóman-szobor felavatása Székesfehérváron. Maga Barack Obama is megszólalt az üggyel kapcsolatban. Egy washingtoni holokauszt megemlékezésen az elnök kifejezte nyugtalanságát azon veszélyes tendenciák miatt, amelyeket Magyarországon észlelnek.

Hirdetés
Fotó: Evan El-Amin / Shutterstock.com

Igen. Obama, aki sem Székesfehérvár, sem Hóman nevét nem lenne képes hiba nélkül kiejteni, illetve, aki Közép-Európát legfeljebb Google segítségével találná meg a térképen, 2016 egyik hideg januári reggelén arra ébredt, hogy mélységes aggodalom emészti, amiért egy vitatott megítélésű történész-politikusnak szobrot emelnek egy vidéki városban Fejér vármegyében. Meglehetősen életszerű!

Mindeközben a Fehér Ház akkori lakóját egy cseppet sem zavarták például a minden romániai településen jelenlevő Octavian Goga-szobrok és utcanevek. Miközben Goga a két világháború közötti Románia legdurvább antiszemita politikusa volt. Illetve az Antonescu marsallról (a román Szálasi) elnevezett konstancai utca sem kavarta fel az amerikai elnök érzékenyégét. Hangsúlyozni kell, hogy mindkét román politikust klasszisokkal súlyosabb bűnök terhelik, mint Hóman Bálintot.

Valamilyen rejtélyes okból Obamát mégis csak Hóman Bálint szobra zavarta. Kétségtelen, hogy a kitűnő magyar tudósnak jelentős felelőssége volt a két világháború közötti Magyarország antiszemita politikájának alakulásában. Ezzel összefüggésben azonban el kell mondani, hogy a népbírósági tárgyalásán még Kosáry Domokos és Szekfű Gyula is védelmébe vette a politikust.

Korábban írtuk

Nos, nem Hóman Bálint védelmében szeretnénk szót emelni. Személyét, munkássáságát, politikai cselekedeteit egy nyugalmasabb időszakban talán képesek leszünk objektíven megítélni, egyelőre azonban sokkal kevésbé megosztó személyiségek nemzeti emlékezetben való elhelyezéséről sem vagyunk képesek közösen megállapodni. Érdemes tehát jegelni ezeket a témákat. A felvetés célja egy jelenség megvilágítása.

Washingtont a legkevésbé sem érdekelte és nem érdekli ma sem, hogy kinek állítanak szobrot egy közép-európai országban. Hosszú ideje saját szobraikkal sem tudnak mit kezdeni. Obama megszólalása valójában politikai akció volt. Pontosabban fogalmazva a magyar kormány hazai ellenségei az amerikai nagykövetségen kértek egy szívességet szolgálataikért. Az Obama-stábnak pedig semmibe nem került két mondat erejéig úgy tenni, mintha bármit is gondolnának a hazai emlékezetpolitikai csatározásokról. Az ellenzék és az őket segítő sajtó azonban diadalmasan lobogtathatta a hírt, miszerint az amerikai elnök mutatóujjával megfenyegette a magyar jobboldalt, illetve a magyar kormányt.

A közel 10 évvel ezelőtti színjáték a Rogán Antalt érintő kitiltási ügy kapcsán merült fel újra emlékezetünkben. Az ellenzéki világmagyarázók az amerikai külügyi elit, a hatalomgyár legmagasabb polcán levők figyelmeztetéseként keretezik a történetet. Washington körbe lőtte a miniszterelnököt! Ebből azonban így egyetlen szó sem igaz. Azaz csak részben. Megfejtésük nyomokban igazságot is tartalmaz.

A távozó Biden adminisztrációnak ugyanis jelenleg a legkisebb gondja is nagyobb annál, mintsem a magyar kormánnyal vívjon kicsinyes csatát. Persze nem azért, mert ők alapjában véve nagyvonalúbbak. Hanem azért, mert éppen elég munkát ad számukra jelenleg a terhelő bizonyítékok, a nyomok eltüntetése. Ha a Meta, a Coca Cola és egy fél tucat másik gigacég tulajdonosának vagy igazgatójának udvarlását figyeljük Trump elnök körül, jól kitapintható az a feszültség, ami demokrata körökben uralkodik a közelgő változások miatt.

Rogán Antal valójában azért került az amerikai kitiltási listára, mert a kormány hazai ellenségei ismét kértek egy szívességet. Amolyan búcsúajándékot David Pressman távozására. A nagykövet pedig boldogan közbenjárt az ügyben. Ugyanis neki szintén bőven van megtorolnivalója a kormányon és személyesen Rogán Antalon. Pressman ugyanis a két ország diplomáciai kapcsolatainak létrejötte óta eltelt évtizedek legsikertelenebb nagyköveteként tér haza Budapestről. Kudarcot vallott. A hazánkban töltött évek alatt még Orbán Viktor irodájába sem sikerült bejutnia. Diplomáciai missziójának csúcspontjaként a meleg influenszerekkel elköltött vacsorákat könyvelheti el. Ami, valljuk be, nem egy kissingeri pályaív.

Pressman és a hazai ellenzék bosszúvágya azonban egy ponton találkozott a washingtoni szándékokkal. A demokrata elit ugyanis szeretett volna egy aknát vagy egy éket elhelyezni Orbán Viktor és Donald Trump szövetségébe. A békepárti összefogás európai főszereplőjét, Orbán Viktort meg akarták büntetni. Ezért is voltak készségesek abban, hogy a miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársát vegyék célba.

Ha pedig Washingtont valóban aggasztja a korrupció Európában és benne Magyarországon, érdemes lenne figyelmüket Ursula von der Leyenre fordítaniuk Rogán Antal helyett. Illetve az Action for Democracy mikroadományai kapcsán is maradtak fenn megválaszolatlan kérdések…