SZEMLE – Kommentár nélkül XXVIII.
„– Mindkét pártnak előnyös lehet-e az MDF–SZDSZ-összefogás?
– Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő: Igen, előnyös, ha olyan liberális személyiségekkel működhetünk együtt, akik a politikailag otthontalanná vált liberális szavazók számára hitelesek. Az MDF programja ugyanis nem »oldal«, hanem hiteles politika kérdése.”
(Népszava, 2010. január 18.)
* * *
„Hogy rendszeresen gondozni(a) kell (így vagy amúgy) az ön magyarját (a magyarodat), hogy szinte naponta igényli az őszinte odafigyelést, az ápolgatást, erre mindenki jól emlékszik, illetlenség is lenne felhívni a figyelmet rá. Viszont ha a magyar helyes, illő, célszerű, sőt sok szempontból nagyszabású gondozását vesszük észre valahol, akkor mégsem tűnik oktalannak legalábbis diszkréten szólni miatta, megemlíteni, ujjunk egy finom nézz-csak-oda! jelzésével tapintatosan rámutatni.” (Ambrus Judit: Így is gondozhatod a magyarodat, Népszava, 2010. január 16.)
* * *
„Akkor mire ez a még csak formálódó képződmény, mit érhet el? Akár két célt is. Elvonhat a Fidesz–KDNP agresszív stílusát rühellő konzervatívok táborából ma még habozókat, és ha ezzel akadályozza a kétharmados többség kialakulását, üdvös is lehet. Ha viszont azokat tántorítja el, akik liberálisokként vagy megcsömörlött baloldaliakként inkább a távolmaradást választják, és éppen ezzel erősítik a Fideszt, bizony rossz szolgálatot tesznek. Ilyen kényes egyensúlyozási helyzet az elmúlt két évtized választásain még egyszer sem alakult ki. Nem a baloldaliságát tiszta szívvel valló napilap dolga, hogy akár erre, akár arra megpróbálja orientálni a tanácstalanokat, mert az a szándéka, ha netán mégis Orbán pártja győzne, erős demokratikus ellenzék állja útját a kalandor politikának. De azzal a kockázatos felelőtlenséggel sem érthet egyet, amely tömeges távolmaradást tanácsolna, és így szolgálná a vitathatatlanul rosszat. Minden, ami az európaiatlan és kiszámíthatatlan jobboldalt gyöngíti, jobb a megfontolatlan és passzív magatartásnál.” (Várkonyi Tibor: Furcsa páros, Népszava, 2010. január 18.)
* * *
„Szalay Tamás Lajos újságíró Facebook-üzenőfalán még 2010. január 12-én arról írt, hogy a Vatikán »nincs oda« az Avatar című filmért. A Vatikán hivatalos lapja azt rótta föl az Avatar című film készítőinek, hogy semmitmondó és túlságosan szentimentális filmet forgattak. Mint írták, »a filmben sok az elbűvölő, lenyűgöző technológiai megoldás, de kevés a valódi emberi érzelem«. Szanyi Tibor az alábbit reagálta az újságíró fölvetésére: »Konkrétan az Avatar épp úgy egy üzleti vállalkozás, mint a Vatikán. Konkurensek csatájába nehéz beleszólni.« (MNO, 2010. január 14.)
* * *
„A rossz kilátásokon javítani keveset tud a jövendő kormány, rontani viszont annál többet. Különösen akkor, ha az eddigiekben elénk tárt úton kíván haladni. Ha Orbán Viktor jót akar az országnak, megpróbál kikecmeregni a nyolc év során összehordott ígéretei csapdájából; ha kell, egy saját képére formált »őszödi beszéddel «. A Gyurcsány Ferencnek járó jogdíjat majd összedobjuk.” (Várhegyi Éva: Válság után, Élet és Irodalom, 2009. december 18.)
* * *
„Azt hiszem, tévednek. A kétharmaddal az eddigi oligarchikus egyensúly fölborítható, és alapjaiban változhat meg a helyzet: a jogilag korlátlan hatalom birtokába jutott politika egyértelmű túlsúlyba kerül. Domináns helyzetbe jut. Fölülkerekedik. Tartósan és intézményesen. Diktálni tud és kényszeríteni. A legdurvább – ma még elképzelhetetlen – eszközöket is alkalmazhatja. Orbánnak bizonyára nem lesz olyan nyomasztó hatalma, mint Putyinnak. Talán Hodorkovszkij sorsára sem jut senki a tőkés mogulok közül. Ám utóbbiak mégis jól teszik, ha vigyázó szemüket Moszkvára vetik… Ez idáig mindent megtettek azért, hogy Orbánnak kétharmada legyen. Akarva-akaratlanul. Májustól érdemben nem tehetnek semmit. Batsányi után József Attilával (még mindig szabadon): Gondoljátok meg, »burzsujok«!” (Debreczeni József: Gondoljátok meg, „burzsujok”! Népszabadság, 2010. január 23.)