SZEMLE – Kommentár nélkül XXX.
„Ám erre a kopott (bár még mindig meglepően hatékony) propagandafrázisra már csak legyintenénk, ha nem kellene ráébrednünk, hogy a fasisztoid internetes portálok és blogok irányítják azt a sokrétű válság (és a válságot súlyosbító neokonzervatív-neoliberális politika) által megőrjített közvéleményt, amelyhez – helyes vagy téves – politikai intuíciójára hallgatva a hagyományosabb ókonzervatív, „nemzeti-polgári” tábornak idomulnia kell. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a nemzeti jobboldal vezéregyéniségei NEM fasiszták. De hogy behódolnak a fasisztoid szélsőjobboldal délibábjainak és hisztériáinak, ha úgy vélik, hogy érdekeik úgy kívánják, az tagadhatatlan.” (Tamás Gáspár Miklós: A ragály és a métely, Népszava, 2009. december 5.)
* * *
„Akkor a Fidesz elnökének ugyanis ország-világ előtt adott volt a lehetőség, hogy úriember módjára, a politikai érvek és a szónoki eszközök segítségével, kulturált keretek között bebizonyítsa: ő a jobb. Nem sikerült neki, Gyurcsány a tévévitában megsemmisítette, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz végül vesztett. De tegyük hozzá gyorsan: a szocialistákat ismét kormányra vezető politikusnak meg se fordult a fejében, hogy végleg megsemmisítse ellenfelét vagy még inkább amortizálja. A harc számára a vita végéig tartott, igaz, addig nagyon.” (Bihari Tamás: A nap embere, Népszava, 2010. január 8.)
* * *
„Befektetés a szocializmusba: Aki nem szavaz 2010 tavaszán, az nem tekintheti magát hitelesen baloldalinak. A demokrácia teste a szavazás. A demokrácia nyelve a szavazat.” (Szanyi Tibor blogbejegyzése, 2009. október 30.)
* * *
„Ám a pálmát mégsem a Fidesz, hanem az MSZP vitte el a hét végén, amikor Mádi „elszólására” hivatkozva ellenfelét az ingatlanadó bevezetésének szándékával vádolta. Miközben az ingatlanadót, amit az AB elmeszelt, ők vezették be! Ha csak hazudnának! Tisztességgel, becsületesen! De ennyire hülyének nézve a közönséget? Mit várhatnak cserébe?” (Ki nem kényszerített hibák, Magyar Narancs, 2010. február 4.)
* * *
„Aki április 11-én inkább kapál a kertjében, annak is tudnia kell: ő is felelős azért, miként alakul a társadalmi politikai élet a következő években. Nem véletlenül mondtam, hogy a harmadik köztársaságból egy negyedik lehet. Alkotmányos változásokkal a Fidesz olyan hatalomkoncentrációt érhet el, amely megnehezíti az ellenzéki kontrollt, jó időre felszámolhatja a parlamenti váltógazdálkodást. Ezt nevezik domináns pártrendszernek. Ezért sem mindegy, mennyi mandátumot szerez az MSZP és a többi párt.” (Új állampárt készülődik, interjú Bayer Józseffel, 168 Óra, 2010. február 4.)
* * *
„– Ön nemrég a Spinozában előadást tartott a honi politikai életről. Arról is beszélt: helyesli az MDF és az SZDSZ összefogását.
– Én ma bennük látom a demokratikus közepet. Úgy vélem, az értelmiség egy része rájuk fog szavazni.
– Az értelmiség másik része viszont csak „értékkatyvaszt” lát ebben a szövetségben. A jelenlegi SZDSZ egy szilánkosra tört liberális párt maradéka. És mit keresnek egy olyan párt mellett, amely a rendszerváltáskor politikai idoljai közé sorolta Horthy Miklóst?
– A politika nem a memória műfaja. Nem kell mindig azzal előhozakodni, ki mit mondott, képviselt tíz-húsz éve. Demokratikus határokon belül természetes, hogy egy párt irányvonala idővel változik, elmozdul. Attól még lehet liberális.”
(Sándor Zsuzsanna interjúja Heller Ágnessel, 168 Óra, 2010. január 28.)