Graham Hancock, David Lewis-Williams és mások elmefuttatásaiból tudunk arról, hogy az ősember már 10-20 ezer évvel ezelőtt, de a sámánok és a mi táltosaink is használtak tudatmódosító szereket, amelyekből varázslatok vagy például az afrikai, az indián szörnyeteg fantáziarajzok születtek.

Elképesztő módon a huszonegyedik században is akad magyar balliberális ficegenc, aki a könnyű drog törvényesítéséért küzd – nyilván a morál insanity Cohn-Bendit befolyása alatt, s torz eszmerendszerük következményeként a szép múltú liberalizmust sikerült teljesen megsemmisíteniök. És ma is aktívan működik olyan ellenzéki, politikantyú költőnc, aki füvezéséről lett közismert, s nem a verslábairól. Most Bajnaiék libatömő csapatába tartozik. Miközben a 21. században! a magyar balliberálisok eminensei között drogpártolók találhatók, az egész világ sportdiplomáciája élet-halál küzdelmet folytat az ajzószerek minél könyörtelenebb betiltásáért.

2008-ban Jonathan Eisen amerikai evolúció-biológus azt javasolta, hogy doppingellenes vérvizsgálatoknak vessék alá a tudósokat is, aminek az volna a célja, hogy „minden tudós egyenlő eséllyel vághasson neki a tudományos kutatásoknak”. Vagyis ha a Tour de France ajzószert használó tekerenceit örökre eltiltják, mert sportszerűtlenül előnyökhöz juttatták saját magukat, a tudósok se alkalmazhassanak tisztességtelenül agyserkentő szereket.

Mi indokolta Jonathan Eisen drogellenes törvényjavaslatát? Az, kérem tisztelettel, hogy több tudós, köztük Nobel-díjas is akadt, aki azzal dicsekedett, hogy hallucinogének hatására jutott szenzációs fölfedezésekre – hozzáfűzöm, akárcsak az ősember a barlangrajz-szörnyekre.

„Mullis hisz abban, hogy az elmét olyan meglátások előtt is megnyitják, amelyek máskülönben elérhetetlenek számunkra.” Ebben én, alázatosan jelentem: kételkedem.

98 éves apám teljes, sziporkázó szellemi frissességben élt haláláig, s a csodájára járó orvosoknak azt mondta: aki 98 éves korában hülye, az hülye volt 20 éves korában is. Semmi bizonyíték a hallucinogének jótékony hatására. Ady nem az alkoholtól lett nagy költő, ellenben alkoholizmusa vitte sírba. A zseniális Csáth Géza drog hatására irtotta ki családját és lett maga is öngyilkos. És Hancockék hiába próbálták ki a meszkalint, nem lett belőlük zseniális sziklabarlangi művész.

Tudjuk viszont, hogy a cambridge-i egyetem két kutatója munkabírását és szellemi energiáit növelendő, valamint az időeltolódás rossz hatását kiküszöbölendő modafilint használt.

Newton, minden idők legnagyobb tudósa, Keynes szerint „kiválóságát jobbára annak köszönhette, hogy olyan megérzésekkel ruházta föl a természet (és nem a drog), amelynek erejéhez és kitartásához nem akadt fogható az emberek között.”

Faraday pusztán vallásos, istenhívő volt, és Brooks szerint „bizonyíték arra, hogy a vallásos hit akárcsak a kábítószer-fogyasztás, az álomlátás, a látomások is kulcs lehet a tudományos fölfedezéshez.”

Ugyanis Teslának és Einsteinnek megtermékenyítő látomásai, álmai voltak. Faradayt Pál apostol egyik mondata ihlette meg, s fűzzük hozzá: Heisenberget pedig a görög filozófus Platón szubjektív idealizmusa. És miért? Azért – válaszol Michael Brook – „mert a tudomány sokkal irracionálisabb annál, mint ahogyan a tudósok hajlandók azt elismerni”.

Amint Hamlet mondta: „Több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes.”

Szalay Károly