A szocialista-liberalista regnálás lényege, mibenléte e szimbólumban fogalmazható meg a legplasztikusabban. Elsősorban Budapest utcáit jellemzi a kátyú, ahol is immáron tizenöt esztendeje uralg a baloldali koalíció. A buta szavazók rosszvoltából. Budapest és lassan az egész ország útjai Ceausescu legsötétebb éveinek útviszonyait idézik meg. Nem véletlen, hogy a román trikolort találták megfelelőnek balosék a főváros zászlajának. Budapest sírásójának a szerepét azonban ne egyszerűsítsük le Demszky személyére, bár ő szimbólum, ha negatív is. Az egész baloldal hozzá nem értésével, korruptságával, gyanús ügyeskedéseivel, szakadatlan rágalomáriázásaival a hitványság jelképe a magyar történelemben.

A szovjet dácsa is szimbólum, a mai villa- és nyaralóépítkezések nimbusza a szovjet diktatúrából öröklődött, szánalmasan pitiáner módon. Mint említettem, a kátyú nemcsak a főváros, hanem az egész ország szimbóluma is lassan. Gödörré mélyült formában. Az a folyamat, amely Kádár idejében kezdődött, ma is visszatarthatatlanul erősbödik. Legfeljebb felszínén módosult, lényegében ugyanaz maradt. A leépülés, az elaggás, a korszerűtlenné válás, a teszetoszogatás, az elnemzetlenedés az élet minden területén. Miközben egyre tehetségtelenebb, de annál ragadozókedvűbb, mohó politikusok váltogatják egymást a két baloldali párt vezetőgárdájában és a végrehajtó hatalomban is, úgy romlanak az ország esélyei az áhított fölemelkedéshez, fölzárkózáshoz vezető úton. Mert az is elkátyúsodott. A kormány úgyszólván minden intézkedése, rendelete, törvénye becsődölt, kudarcot vallott, javításra szorul.

A traktoros gazdatüntetés a baloldali koalíció kínos-keserves látlelete, amiről semminemű lendvaizás vagy gyurcsánykodás nem tudja elterelni a figyelmet. A traktorok a baloldal impotenciáját fedték fel előttünk. A kátyúból tört tengellyel lehet csak kikecmeregni, a gödörből balliberális módszerekkel sohasem. A lakosság butábbik fele nem lát tovább az orránál, mindig bedől az évszázados, szakállas baloldali propagandának. (A szakállas ósdit jelent!) Képtelen felfogni, hogy ebből a balliberális gödörből nincs kiút a hagyományos baloldali módszerekkel.

A kátyúsodás jelei mint szimbólumok mára kiterjedtek az élet minden területére, legalábbis amit a kormányzat befolyásol, vagy éppen meghatároz. A sarló és kalapács, a vörös csillag szimbólumát felváltotta a kátyúé. Ha győz a jobboldal 2006-ban, szemben találja magát a kátyúkkal, gödrökkel; ha nem győz, végünk van. Mert ez a baloldal képtelen megújulni, a baloldal becsődölésének jelképe maga Gyurcsány. Ez a politikai konglomeráció képtelen megállítani az ország szekerét a lejtőn. Ennek a politikai mozgalomnak csak fékjei vannak, ez idegződött beléje, s ezért csak halmozódnak gondjaink. Az egészségügytől az oktatásig, a vidéktől a fővárosig minden kátyúban van.

2004. március 15. új szimbólumot vezetett be a magyar baloldal jelképrendszerébe. A füttykoncerthez, a hazaárulózáshoz már hozzá vagyunk szokva, a balliberális megmozdulások epitheton ornansa mindez. A milliárdos miniszterelnök és a torzonborz hajléktalan édes kettőse azonban új. Tragikomikus jelkép ez bizony. Hajléktalan mint udvari bolond szocialista-liberális mágnáséknál. Akárcsak az eltévedt kislány esete, megható mese, könnyek helyett röhögést vált ki az állampolgárból. Hát ennyire tehetségtelenek vagytok? Hát csak ennyire futja a fene nagy fölényből? Okos Janiktól Avar Janikig bezárólag, ezt kínlódtátok ki magatokból?